Tudni vélem
Az internet korában, és amikor szinte bármilyen információ kéznél van, az emberek hajlamosak azt hinni, hogy okosabbak, mint amilyenek valójában. Állítja a Journal of Experimental Psychology: General című folyóiratban megjelent online tanulmány (Searching for Explactions: How the Internet Inflates Estimates of Internal Knowledge).
Munkatársunk, Nádas Beáta szervezet- és munka szakpszichológus írása.
5 tévhit az OCD-ről
A gyakran félreértelmezett obszesszív-kompulzív zavar sokaknak súlyos küzdelmet jelent.
Munkatársunk, Nádas Beáta szervezet- és munka szakpszichológus írása.
A (meg)művelt elme – 1. rész – Pszichológiai elméletek a természetről
Kant egy virág szépségének a példáján keresztül magyarázza a puszta szépség jelentőségét, amit határozottan észreveszünk annak hasznosságától vagy a kulturális közegtől függetlenül. A szépségre rácsodálkozunk és magával ragad minket. Ha csak egy pillanatnyi kellemes élmény is, a virágzást, bővelkedést juttatja eszünkbe és nyomot hagy bennünk, ami már túlmutat az észlelés pillanatán.
Munkatársunk, Nádas Beáta szervezet- és munka szakpszichológus írása.
Vajon szabad-e a szabadidőnk?
Tanulmányok hosszú sora szól arról, hogy a túl kevés vagy túl sok szabadidő csökkenti az emberek jóllétét. Általánosabb, hogy a folyamatos időnyomás és az ezzel járó stressz jóllétünkre gyakorolt káros hatását érezzük. Marissa Sharifnak, a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusának, és munkatársainak a kutatási eredményei ennek a spektrumnak másik végét emelik ki. Vagyis a túlzott szabadidő csökkentheti a jóllétet, mert az emberek úgy érzik, hogy nem produktívak és nem hoznak létre semmi újat. Sharif szerint, produktívnak lenni többet jelent, mint amikor valaki egyszerűen elfoglalt. Az elfoglaltság „státusszimbólummá” vált társadalmunkban. Azt árulja el az egyénről, hogy fontos. A produktivitás érzése összefügg a céltudatosság érzésével. És ez talán hiányzik, amikor az emberek túl sok idővel rendelkeznek.
Munkatársunk, Nádas Beáta szervezet- és munka szakpszichológus írása.
A perfekcionizmus paradoxon
Eredményorientált társadalmunkban általában büszkék vagyunk perfekcionizmusunkra, hiszen a kimagasló teljesítmény a kemény munka és a kitartás szinonimájává vált. Az igazság azonban ennél árnyaltabb.
Munkatársunk, Nádas Beáta szervezet- és munka szakpszichológus írása.
A társas befolyásolás új útjai
Szeretné népszerűsíteni új termékét vagy megváltoztatni mások a gondolkodását? Kerülje az influencereket!
Munkatársunk, Nádas Beáta szervezet- és munka szakpszichológus írása.
Venni vagy nem venni
Valószínűleg te is gyakran mondod magadnak: „Ezúttal csak azt veszem meg, amire tényleg szükségem van!” De végül mégis olyan dolgokkal mentél haza, amelyek nem szerepeltek a bevásárlólistádon. Mégis hogyan lehet megakadályozni az ilyen impulzusvásárlást? Egy friss tanulmány szerint a válasz nem olyan egyszerű, hiszen ez attól függ, hogy milyen típusú ember vagy: az élvezeteket keresed vagy a biztonságra összpontosítasz.
Munkatársunk, Nádas Beáta szervezet- és munka szakpszichológus írása.
Pandémia prófécia vagy puszta pszichológia?
Mindössze pár hónappal a COVID-19 vírus kiindulás előtt az ausztrál Steve Taylor mintegy megjövendölte a vírus kezdetét. Ő maga azonban a legkevésbé sem tekinti próféciának a pandémia pszichológiájáról szóló könyvét (The Psychology of Pandemics), hanem művében az emberi viselkedés törvényszerűségeit gyűjtötte össze, amelyekre egy ilyen helyzetben számítani lehet.
Munkatársunk, Nádas Beáta szervezet- és munka szakpszichológus írása.
A lelki egészség változásai a koronavirus idején
A jelenlegi járványügyi helyzetben gyakran megfigyelhetjük magunkon, hogy a megszokottnál sokkal többet foglalkozunk testi állapotunk monitorozásával. Bár lelki egészségünk legalább akkora veszélynek van kitéve a járvány ideje alatt, mégis sokkal kevesebbet foglalkozunk ennek értékelésével. Ehhez biztosítunk kiindulási pontokat és segítünk, hogy mire érdemes figyelni.
Munkatársunk, Szücs Renáta pszichológus és Veress Anna klinikai szakpszichológus írása.
