Balansz Egészségfejlesztő Központ
1055 Budapest, Stollár Béla utca 3.
Telefonszám
+36 30 308 6379
Email
info@balanszek.hu
pandemia pszichológia

Pandémia prófécia vagy puszta pszichológia?

Mindössze pár hónappal a COVID-19 vírus kiindulás előtt az ausztrál Steve Taylor mintegy megjövendölte a vírus kezdetét. Ő maga azonban a legkevésbé sem tekinti próféciának a pandémia pszichológiájáról szóló könyvét (The Psychology of Pandemics), hanem művében az emberi viselkedés törvényszerűségeit gyűjtötte össze, amelyekre egy ilyen helyzetben számítani lehet.

Munkatársunk, Nádas Beáta szervezet- és munka szakpszichológus írása.

Emberi tényezők

Könyvében Steve Taylor leírja, mik azok az emberi tényezők, amelyek befolyásolják a vírus terjedését, és hogy érzelmi szinten milyen nehézségeket okoz nekünk a pandémia. Kitér a jellemzően vírushelyzet idején működő előítéletekre, a média szerepére, az oltással kapcsolatos hozzáállásunkra, valamint arra, ahogyan a társadalmunk a pletykákat kezeli. Továbbá bemutatja a pandémiát mint az összeesküvéselméletek melegágyát.

Alapvető magatartásunk ilyenkor a pszichológiai reaktancia, vagyis, hogy a szabályokra, előírásokra vagy a meggyőzésünkre irányuló kísérletekre határozott motivációs válaszunk van, amely elutasítja az autonómiánkat és a szabad választásra való jogunkat fenyegető intézkedéseket. Ez kifejezetten a nyugati kultúrákban jellemző, hiszen itt meghatározó az egyén mint identitásunk központi része és mint külön entitás, amely a közösségben való tájékozódást vezérli. Egyértelmű, hogy a még nem beoltott és bizonytalanok csoportját célzó ellenséges megnyilvánulások kontraproduktívak lesznek.

pandémia

Védekező reakciók

Azoknak az embereknek, akik individualista kultúrkörben nőttek föl, a szabadság és autonómia az önbecsülésük alapját képezi. Erre büszkék, ezért érthető, hogy aki emiatt az esszenciális tulajdonság miatt támadja őket, azzal nehezen fogják megtalálni a közös hangot.

A hosszas védekező reakció polarizált gondolkodáshoz vezet, vagyis egyre inkább fekete-fehéren látja a kérdést az, akinek e nézeteivel erőszakosan szembe helyezkednek. Ennek egy következménye lehet, amit gyakran láthatunk, hogy ezek a konzervatív, individualista és egyben hajthatatlan emberek kiállnak a legkülönfélébb összeesküvés elméletek mellett. Mostanra azonban a reaktanciát mindennél jobban táplálja a „normális” élethez való visszatérés – és annak megtartása – iránti igényünk.

Ugyanakkor, ami az oltást illeti, Taylor szerint az emberek máshogy cselekednek, mint amit mondanak, és többen fogják végül beoltatni magukat, amikor egy halálos vírussal néznek szembe, mintsem amennyit a becslések ígérnek egy-egy oltóanyag megjelenése előtt. Ami most bizalomra ad okot, az az, hogy jelenleg a delta-variáns megjelenésével növekszik a beoltottak száma, különösképp az első oltásukat megkapók körében.

A járvány pszichológiája

A pszichológiának meghatározó szerepe van abban, ahogyan a vírus terjed és ahogyan ez visszaesik. Valamint abban is, hogy a járvánnyal kapcsolatos stresszes, megosztó, vagy éppen minden bizonnyal káros jelenségek, mint az élelmiszer felhalmozás, a rasszizmus és a vírus jelentőségét tagadó tüntetések alakulnak.

A sikeres megküzdés tekintetében jelentős kockázati tényező az egészségügyben dolgozók állapota, hiszen leginkább őket fenyegeti a kimerülés és kiégés. Az egészségügyi intézményekben fennálló karantént követően pedig nagy valószínűséggel alakulhat ki náluk a poszt traumás stressz zavar (PTSD), még akkor is, hogyha munkájuk során megszokták, hogy szinte folyton stresszes környezetben vannak. Hosszútávon nem valószínű, hogy pszichológiai problémát jelent számukra, amit a COVID-19 alatt átéltek, azonban egyeseknél felléphetnek érzelmi zavarok, mint például a PTSD tünetei. Pont ezért elengedhetetlen számukra ez idő alatt a támogató környezet, ahol azt érezhetik, hogy valóban azt a fajta segítséget kapják meg, amire szükségük van ahhoz, hogy teljesítsenek ebben a rendkívüli időszakban.

pandémia

A COVID hosszú távon

Sokakban felmerül a kérdés, hogy milyen hosszútávú hatása lesz a társadalom egészére a vírusnak. Összességében a reziliencia növekedése várható, azaz növekszik a kitartásunk és az ellenálló képességünk. Az emberek, ha stresszesnek is élik meg ezt az időszakot, teljesen maguk mögött fogják tudni hagyni a megélt nehézségeket. Minden bizonnyal kevesen lesznek azok, akiknek hosszú távon problémát fog jelenteni a COVID, még akkor is, hogy ha visszatérő problémánk lesz a vírussal való megküzdés, hiszen egy idő után ez lehet az “új normális”. Akiknek tartós pszichés problémája jelentkezhet, azok többnyire depressziót, szorongást, valamint a PTSD tüneteit fogják megtapasztalni.

Az ebben leginkább meghatározó faktorok a már korábban is megélt érzelmi zavarok, illetve a vírushelyzet alatt kiemelt stressz kitettség jelenti. A fontosabb stresszorok közé sorolható, amikor valaki a betegség során életveszélyes állapotba került, egy szeretett személy halála, a komoly anyagi nehézségek és gazdasági veszteségek (pl. a társadalmi távolságtartás miatt), illetve a vírus súlyos tüneteinek átélése a családunktól és a barátainktól elszakítva.

A szerzőt, aki 30 éve tanulmányozza a szorongásos zavarokat, a spanyolnátháról és más járványokról olvasott ismeretei inspirálták a könyv megírására. Műve a járványok pszichológiájáról egy modellt írt le, ami az emberi viselkedést nagy valószínűséggel jellemzi egy globális méretű vírus esetén. „Lesznek visszatérő hullámai a covidnak, de jobban vágyunk a közösségi életre, mintsem attól félnénk, hogy megfertőződünk.” Ez puszta pszichológia.

 

Steve Taylor: The Psychology of Pandemics

https://psychwire.com/ask/topics/exmhyn/ask-steven-taylor-about-the-psychology-of-pandemics