Balansz Egészségfejlesztő Központ
1024 Budapest, Kút utca 3.
Telefonszám
+36 30 308 6379
Email
info@balanszek.hu
kert a városban

A (meg)művelt elme – 2. rész – Mentális gyógyulás a kertben

A kert egy védett, fizikai helyet jelen, ami a mentális tér és rugalmasság mértékét is képes növelni és biztosítja azt a csendet, amiben hallhatjuk a saját gondolatainkat. Minél inkább belemerülünk a kétkezi munkába, annál szabadabban tudjuk rendszerezni, feldolgozni a saját érzéseinket.

Munkatársunk, Nádas Beáta szervezet- és munka szakpszichológus írása.

A bejegyzés első része itt érhető el.

Kapcsolat a természettel

A kertészkedés az ember elméjét is lenyugtatja. Sokszor ahogy a kerti munkáink végére érünk, úgy halkulnak le a fejünkben tolakodó gondolatok is. Vagy éppen azok a gondolatok, amik eddig az elménkben szunnyadtak a felszínre kerülnek. Lehet addig alig körvonalazódtak, gyakran mégis egyszerre összeállnak és váratlanul megfogalmazódnak bennünk.

A természettel való kapcsolat többféle szinten hat ránk. Van, hogy azáltal tölt fel minket, hogy teljes mértékben jelen lehetünk és odafigyelhetünk az aktuális tevékenységünkre.

Ugyanakkor a természet hathat ránk lassan, tudat alatt is, ami kifejezetten hasznos lehet azoknak, akik valamilyen traumát éltek meg, betegségen mentek keresztül vagy veszteség érte őket.

Harold Searles, amerikai pszichoterapeuta szerint, amikor krízist élünk meg, olyankor tud a leginkább segíteni a természettel való szoros kapcsolat, hogy újra megtaláljunk a dolgok értelmét. Searles sorrendbe állítja a kapcsolatainkat, azok komplexitása szerint, ahol a másik emberrel való kapcsolat a legösszetettebb, majd az állatokkal, a növényekkel és végül a kövekkel való kapcsolatunk következik.

Annak, aki elveszve érzi magát és a társas kapcsolataira sem támaszkodhat, kulcsfontosságú lehet, hogy akár egyszerűbb kapcsolati formákban, de megtapasztalhassa az elfogadást és a valahova tartozás érzését. Először szokatlannak tűnhet például az a gondolat, miszerint a kövekkel való kapcsolatunk pozitív hatással lehet ránk. Azonban, ha általuk ismerjük fel a saját életünkben is létező folytonosságot, amit azok a kézzel fogható kövek közvetítenek, amelyek már őseink életében is közel ugyanolyan állapotban léteztek, jelentős mentális erőforrásra tehetünk szert.

Kezdetek a kerti gyógyításban

A kerteket gyógyító hatását az ókori idők óta ismerik. Egy kert ápolása egyet jelent a gondoskodással és sokaknak egy adott terület megművelése az életük szerves részét képezi, valamint életformává lesz.

Másoknak ez is csak egy feladat és mindig szívesebben csinálnának valami mást, de vitathatatlan, hogy ez a fajta testmozgás képes magával ragadni és egyszerre megnyugtatni, felélénkíteni az embert. Természetesen más szabadban végzett elfoglaltságnak és kreatív tevékenységnek is lehet ilyen előnye, azonban a szoros kapcsolat a növényekkel és a földdel egyedülállóvá teszi a kertészkedést.

Szent Benedek volt az a 13. században, aki a szerzetesi élet Rendjébe hivatalosan beemelte a kertészkedést, megváltoztatva ezzel az addigi nézetet miszerint a kertészkedés bűnbánatot jelentő fáradozás, hiszen ő elismerte a kétkezi munka szentségét. Benedek nézetei forradalminak számítottak nem csak az Egyházon belül, de tágabb értelemben is, mivel a föld megművelése a jobbágyság és a jogokkal nem rendelkező parasztság dolga volt.

A bencéseknél a kertészkedés az egyenlőség megteremtésének az eszközét képezte, és senki sem töltött be a szerzetesek közül túl magas rangú pozíciót vagy nem lehetett túl művelt ahhoz, hogy a napja egy részét ne kertészkedéssel töltse. Ezzel a gondoskodás és a tisztelet kultúráját hozta létre, ahol a kerti szerszámokat ugyanakkora becsben tartották, mint az oltári edényeket. Ez az életforma az elme és a szellem egyensúlyát eredményezte, amelyben az erényes élet a természeti világgal való kapcsolat egyik jele volt.

Az ismétlődő munka, amit a bencések végeztek ugyanannyira volt materiális, mint amennyire spirituális. Szent Benedek hite szerint a kettő valójában elválaszthatatlanul összekapcsolódott, azaz a szellemi életnek a földdel való kapcsolatban kellett gyökereznie.

Hospice kertekként is működtek, azok a terápiás kertek, amelyeket szerzetesek gondoztak: ahol az érzékszerveiken keresztül töltődhettek fel a látogatók a színek, hangok, dallamok és illatok nyújtotta örömmel.

Napjaink eredményei

A 21. században, amikor a depresszió, szorongás és más mentális betegségek soha nem látott mértéket öltenek, illetve egyre inkább városi életmódot folytatunk és függünk a technológiától, talán fontosabb, mint valaha, hogy megértsük hogyan áll kapcsolatban az elme és kert.

A Svéd Agrártudományi Egyetemen található az egyik legfontosabb terápiás központ a világon, ahol a kertészet segítségével gyógyítják a kiégésben és stressz zavart szenvedőket. Az 1980-90-es években az itt kifejlesztett 12 hetes intenzív kert terápia program, az Alnarp model, számos tanulmányt inspirált.

Egyikükben María Pálsdóttir leírja, hogy a program résztvevői számára a feltétel nélküli elfogadás, amit maga a természet, a kert jelentett nekik fontos szerepet játszott gyógyulásukban és terápiás jelentőséget tulajdonítanak neki. Továbbá elmondták, hogy a természet olyan volt számukra, mint egy biztonságos hely, ahol az érzelmeik megjelenhetnek, legyen az akár szorongás vagy szomorúság, illetve ahol ezektől az érzelmektől megszabadulhatnak.

Egy dán tanulmány eredményei szerint, amiben stresszel kapcsolatos megbetegedésekben szenvedő személyeket vizsgáltak, azt találták, hogy azoknak, akik 10 hétig kertészeti programban vettek részt ugyanolyan mértékben javult az állapotuk, mint akik ugyanennyi ideig kognitív viselkedésterápiában részesültek. 2018-ban ezt a tanulmányt közölte először a kertészeti terápia témájában a British Journal of Psychiatry, ami jól mutatja, hogy tudományos körökben is egyre nagyobb elismerésnek örvend a kertészkedés.

Természetközelség mint életmód

Napjainkban egyre elterjedtebb a természetbarát és természetközeli életmód, amely gyakran egyfajta kiváltságként, rendkívüli dologként jelenik meg. Holott amikor a bennünket körülvevő természettel foglalkozunk, a bennünk található természettel – a saját természetünkkel – is foglalkozunk. 

Ezért van, hogy az emberek teljesebbnek érzik magukat és energikusabbak természetes környezetben, illetve amiért felébred a kapcsolatkereső és -teremtő oldalunk. 

Ebből kifolyólag érdemes, hogy lehetőségünkhöz mérten, akár a saját erkélyünkön vagy a házunk előtt található zsebkendőnyi fölterületen gondozzunk növényeket. A munkánk hamar kifizetődik, hiszen a kertészkedés érzelmeinkre, fizikai környezetünkre és akár még szociális életünkre is hatással van.

 

Forrás

Grahn, P., Pálsdóttir, A., M., Ottosson, J., Jonsdottir, I., H. (2017). Longer Nature-Based Rehabilitation May Contribute to a Faster Return to Work in Patients with Reactions to Severe Stress and/or Depression. International Journal of Environmental Research and Public Health, 14 (11), 1310. DOI:10.3390/ijerph14111310

Searles, H. (1972). Unconscious process in relation tot he environmental crisis. Psychoanalytic Rewiev, 59, (3), 368.

Stigsdotter, U., K., CorazoN, S., S., Sidenius, U., Nyed, P., K., Larsen, H., B., Fjorback, L., B. (2018). Efficacy of nature-based therapy for individuals with stress-related illnesses: randomised controlled trial. The British Journal of Psychiatry, 213, (1), 404-411. doi: 10.1192/bjp.2018.2

Stuart-Smith, S. (2020.) The well gardened mind, William Collins, Harper Collins Publishers