Tudni vélem
Az internet korában, és amikor szinte bármilyen információ kéznél van, az emberek hajlamosak azt hinni, hogy okosabbak, mint amilyenek valójában. Állítja a Journal of Experimental Psychology: General című folyóiratban megjelent online tanulmány (Searching for Explactions: How the Internet Inflates Estimates of Internal Knowledge).
Munkatársunk, Nádas Beáta szervezet- és munka szakpszichológus írása.
5 tévhit az OCD-ről
A gyakran félreértelmezett obszesszív-kompulzív zavar sokaknak súlyos küzdelmet jelent.
Munkatársunk, Nádas Beáta szervezet- és munka szakpszichológus írása.
A (meg)művelt elme – 1. rész – Pszichológiai elméletek a természetről
Kant egy virág szépségének a példáján keresztül magyarázza a puszta szépség jelentőségét, amit határozottan észreveszünk annak hasznosságától vagy a kulturális közegtől függetlenül. A szépségre rácsodálkozunk és magával ragad minket. Ha csak egy pillanatnyi kellemes élmény is, a virágzást, bővelkedést juttatja eszünkbe és nyomot hagy bennünk, ami már túlmutat az észlelés pillanatán.
Munkatársunk, Nádas Beáta szervezet- és munka szakpszichológus írása.
Vajon szabad-e a szabadidőnk?
Tanulmányok hosszú sora szól arról, hogy a túl kevés vagy túl sok szabadidő csökkenti az emberek jóllétét. Általánosabb, hogy a folyamatos időnyomás és az ezzel járó stressz jóllétünkre gyakorolt káros hatását érezzük. Marissa Sharifnak, a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusának, és munkatársainak a kutatási eredményei ennek a spektrumnak másik végét emelik ki. Vagyis a túlzott szabadidő csökkentheti a jóllétet, mert az emberek úgy érzik, hogy nem produktívak és nem hoznak létre semmi újat. Sharif szerint, produktívnak lenni többet jelent, mint amikor valaki egyszerűen elfoglalt. Az elfoglaltság „státusszimbólummá” vált társadalmunkban. Azt árulja el az egyénről, hogy fontos. A produktivitás érzése összefügg a céltudatosság érzésével. És ez talán hiányzik, amikor az emberek túl sok idővel rendelkeznek.
Munkatársunk, Nádas Beáta szervezet- és munka szakpszichológus írása.
