Mit jelent ma az egészség?
Ma már nem telik el nap anélkül, hogy valamilyen formában szembe ne találnánk magunkat az egészség témájával. Koleszterincsökkentés, ideális testmozgás, bőrápolás, stresszkezelés és még hosszasan folytathatnánk a felsorolást. Annak ellenére, hogy a téma egyre divatosabb, mégis könnyen érezhetjük úgy, hogy elveszünk a ránk zúduló információ rengetegben, sőt könnyen szorongáskeltő lehet, hogy a legkülönfélébb platformokon próbálják megmondani nekünk, hogyan is kellene egészségesen élnünk.
Munkatársaink, Szücs Renáta pszichológus és Veress Anna klinikai szakpszichológus írása.
Az egészség a közhiedelemmel ellentétben, egy nagyon is személyes dolog. Bár a média szereti azt közvetíteni, hogy egy biztos út létezik az egészséghez, de sokkal inkább helytálló az az állítás, hogy rengetegféleképpen találhatjuk meg az egészségmegőrzés számunkra ideális módját, mely hosszú távon fenntartható és egyúttal érezhető változáshoz vezet a mindennapok szintjén.
Cikksorozatunkban az egészség témakörét járjuk körül, mindezt az egészségpszichológia legfrissebb eredményeire és elméleteire alapozva. Célunk egy gondolatébresztő tudásanyag átadása, mely jó kiindulópontként szolgálhat saját egészségünk értékeléséhez, fejlesztéséhez.
Mit jelent az egész-ség?
(Badash, I., Kleinman, N. P., Barr, S., Jang, J., Rahman, S., & Wu, B. W. (2017). Redefining health: the evolution of health ideas from antiquity to the era of value-based care. Cureus, 9(2).)
Annak érdekében, hogy az egészségről gondolkozhassunk, mindenek előtt érdemes pontosan meghatározni azt, hogy mit értünk alatta. Az egészség fogalma az emberi kultúra fejlődésével együtt folyamatosan változott.
Kezdetben az egészség fogalma a valláshoz kötődött, az ősi időkben különböző vallási rituálék segítségével igyekeztek fenntartani az emberek az egészségüket, és a különböző betegségeket démoni erőknek tulajdonították.
Az első lépés a modern egészségtudat felé az ókori görögökig nyúlik vissza, ahol az egészség és a test összefüggése került az előtérbe. Hippokratész, a modern orvostudomány atyja, a betegségeket a test egyensúlyi állapotából való kibillenések következményeként kezelte. A gondolat jól tükrözi a szervezet homeosztatikus működési sajátosságát, melyet manapság is a testi egészség fontos ismérvének tekintünk.
A rómaiak Hippokratész elméletét továbbfűzve, az egyensúly igényét kiterjesztették a lelki állapotokra is, továbbá a társas jólét fontosságát is hangsúlyozták, megalapozva ezzel az egészség hollisztikus megközelítését, mely utánuk évszázadokig háttérbe szorult.
A rómaiak után az egészségről sokáig csak testi vonatkozásban gondolkodtak, háttérbe szorítva ennek lelki és társas feltételeit. A paradigmaváltás 1948-ban következett be, amikor megjelent a World Health Organization definíciója, mely a mai napig meghatározza az egészséghez kapcsolódó szemléletmódunkat.
„Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség hiánya.”
A testi egészségről
A testi egészség meglétéhez először is nélkülözhetetlen, egy betegségtől mentes testi állapot. Azontúl, hogy egy személy szervezete megfelelően működik, a testi egészség további feltétele az ellenálló immunrendszer is, mely hozzájárul az ideális működés fenntartásához. Az éles érzékszervezk és a gyors reagálóképesség együttesen megalapozzák, hogy képesek legyünk elkerülni az esetleges baleseteket.
Fontos megjegyezni, hogy a fogyatékosság nem zárja ki a testi egészség lehetőségét. Ez önmagában hangsúlyozza az egészség személyes jellegét, és felhívja a figyelmet arra, hogy saját egészségünket mindig saját állapotunkhoz és lehetőségeinkhez kell hasonlítanunk, hiszen nem vonhatunk le érvényes következtetéseket abból, ha önmagunkat másokkal vetjük össze.
A testi egészség előfeltétele az egészségvédő életvezetés, melynek része a rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, megfelelő alvás, önkárosító magatartásformák (dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, más drogok…) elkerülése.
A lelki egészségről
A lelki egészség alatt különböző pszichológiai funkciók együttes meglétét értjük. Érzelmi komponenseihez tartozik egyfajta általános jólét, mely az élettel való elégedettséget tükrözi. Fontos megemlíteni továbbá az érzelmi stabilitást is, hiszen a végletekig hullámzó érzelmek lelki betegségek meglétét tükrözhetik. Ezek mellett az önelfogadás is a lelki egészség egy nélkülözhetetlen kritériuma.
A lelki egészség feltételei közé sorolhatók bizonyos gondolkodásbéli jellegzetességek is. A világos gondolkodás, megfelelő memóriaműködés és a kihívások megoldásához szükséges intelligencia együtt lehetővé teszik a váratlan kihívásokhoz történő hatékony alkalmazkodást.
A lelki egészség talán kevésbé egyértelmű kritériuma a kreativitás, vagyis alkotókészség megléte. A gondolkodásmódot átszövő nyitottság szintén nem elhanyagolható a lelki egészség szempontjából. Személyiség és az azonosságtudat életkornak megfelelő szintje is jó mérője a lelki egészségnek.
A társas egészségről
Eddigi gyakorlati tapasztalataink azt tükrözik, hogy az egészségről gondolkodva az emberek a mai napig a testi-lelki egészségre fektetnek nagy hangsúlyt, és gyakran megfeledkeznek a társas egészség fontosságáról. Az ember társas lény, ebből adódóan jólétének alapfeltétele, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű társas kapcsolattal rendelkezzen.
Annak érdekében, hogy ezeket képes legyen megteremteni és fenntartani, nélkülözhetetlenek a jó interperszonális kommunikációs képességekkel. Egy szociális szempontból egészséges személynek képesnek kell lennie megbízni másokban, továbbá meg kell tudnia élni az intimitást is.
A társas egészség egy jó mutatója az, hogy nehéz élethelyzetekben mennyire erős az a szociális háló, amire egy személy támaszkodhat.
A társas egészség továbbá magában foglal olyan kulturális tényezőket is, mint például a társadalmi-gazdasági- helyzetet, végzettséget, etnikai, vallási hovatartozást, kulturális, nemi és hivatásbeli azonosságtudatot.
