Valóban csökkenti a dohányzás a stresszt?

A legtöbb dohányos arról számol be, hogy amikor ideges, a dohányzás megnyugtatja, ezért stresszes időszakban több cigarettát is szív. Sokan azért is halogatják a leszokást, mert egy optimális, nyugodt időszakra várnak, mivel elképzelhetetlennek tartják, hogy hogyan tudnának megbirkózni a feszült helyzetekkel cigaretta nélkül. De valóban érdemes várni a megfelelő pillanatra?

Munkatársunk, Balogh Bernadett, klinikai szakpszichológus, a dohányzásról való leszokást támogató szakember írása

Idillikus, stresszmentes időszak ritkán van az ember életében. Érdemes inkább azzal számolni, hogy bárkivel bármikor történhet olyan váratlan esemény, vagy kerülhet olyan helyzetbe, amit stresszesnek él meg. Természetesen lehet, hogy nem a legideálisabb egy olyan időszakra kitűzni a leszokás kezdetét, amikor éppen valamilyen nagy horderejű változás küszöbén áll valaki, mivel az új helyzethez való alkalmazkodás, az azzal való megküzdés sok energiát, koncentrációt követel. Persze ez is egyéni mérlegelést igényel, hiszen van, akinek pont az ad erőt, fokozza motivációját, ha életének több területén egyidejűleg változtat.

Bizonyítható a dohányzás stresszcsökkentő hatása?

Felmerül a kérdés, hogy bizonyíthatóan csökkenti-e a dohányzás a stresszt, vagy ez csupán egy szubjektív megélés. A válasz a cigarettafüggőség természetével, valamint a cigaretta élettani hatásaival van összefüggésben. A dohányzás komplex pszichés, fizikai és viselkedéses függőséget alakít ki, változó, hogy ezek közül kinél melyik dominál. Aki sokat dohányzik, általában ha hosszabb ideig nem gyújt rá, a nikotinszint esésének hatására erős sóvárgást, a megvonásból fakadó ingerültséget érez. Ilyenkor a rágyújtás ezt a feszültséget megszünteti, a dohányos éppen ezért úgy éli meg, a cigi megnyugtatta. Ennek kapcsán fontos tisztázni, hogy a cigarettában lévő nikotin azonban alapvetően egy serkentő anyag, tehát élettani hatását tekintve nem fejt ki, az előzőekben taglaltakon túl, nyugtató hatást.

A függőségek kialakulása összefüggésben van az idegrendszer szerotonin-dopamin háztartásával, ezért is gyakorta társul a cigarettafüggőség depressziós és szorongásos zavarokhoz. Ilyen esetekben a konstans belső feszültség gyakori panasz. Általában a hangulatzavaros, szorongó személyek éppen ezért (ha dohányoznak), sok cigarettát szívnak, és nehezen szoknak le az alap problematika kezelése nélkül.

Miért tűnik úgy, hogy a rágyújtástól elmúlik a feszültség?

Ha alaposabban átgondoljuk, hogy mi történik egy stresszes szituációt követő rágyújtás során, érdekes tapasztalatokat gyűjthetünk. Vegyünk példának egy feszült légkörű munkahelyi értekezletet, ahol esetleg még a dolgozók egzisztenciáját fenyegető információk is felmerülnek. A megbeszélés szünetében tegyük fel, a dohányosoknak van módjuk rá, hogy rágyújtsanak az épület előtt. Nem lenne csoda, ha ebben az esetben a cigarettázók arról számolnának meg, hogy a rágyújtás hatására lényegesen nyugodtabbnak érzik magukat.

Számos olyan körülmény van azonban ebben az esetben, ami sokkal inkább felelős ezért a szubjektív élményért, mint önmagában a cigaretta. A helyzetből való kiszakadás, a másoknak való ventilláció lehetősége, az iroda állott levegője helyett a (rágyújtásig) oxigéndúsabb levegő belélegzése, kis mozgás, felületes légzés helyett (bár a cigarettázás hatására), de elmélyülő légzés.

Mit lehet tenni?

Ezért ha valaki le akar szokni a dohányzásról, de tart attól, hogy az ehhez hasonlóan stresszes helyzetekben hogyan állja meg rágyújtás nélkül, fontos, hogy először is növelje tudatosságát, megfigyelje dohányzási szokásait és azok körülményeit! Ezt követően érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen más módon tudja levezetni ilyenkor a feszültségét és amennyiben lehetséges, próbáljon előre készülni is arra, mit fog tenni stresszes szituációkban rágyújtás helyett! Az előzőekben taglalt példa esetében a rágyújtást elkerülendő eltervezheti mondjuk, hogy iszik egy csésze frissítő teát, vagy kimegy a szünetben az udvarra sétálni (elkerülve a dohányosokat), felhív egy szeretett személyt, hogy egyrészt elterelje a gondolatait, másrészt megerősítést is kapjon a feszült helyzetben és a rágyújtástól való tartózkodásban.

Ha valaki komolyan fontolgatja a leszokást, de bizonytalan abban, hogy bizonyos feszült helyzetekben hogyan fogja bírni rágyújtás nélkül, nagy segítség lehet, ha dohányzásról leszokást támogató, speciálisan képzett szakember segítségét kéri. Az ilyen jellegű tanácsadás viselkedésterápia alapú, tehát a leszokni vágyók a szakemberrel közösen dolgoznak ki egy egyénre és adott esetben akár a korábbiakban kifejtett példához hasonló, konkrét helyzetekre szabott leszokási tervet.

Mi történik a tanácsadáson?

A tanácsadás során nem csupán lelki támaszt kap a kliens, hanem a szakember komplex eszköztárral segíti a leszokásban. Az alkalmak során számos új készséget sajátíthat el, fejlődik a tudatossága és problémamegoldása. Egy, a hétköznapi stressz helyzetekben könnyen és gyorsan alkalmazható rövid relaxációs technika elsajátításával pedig jobban tudja kezelni a visszaeséssel fenyegető helyzeteket, kevésbé viselik meg a megvonási tünetek, tehát nagyobb eséllyel teszi le tartósan a cigarettát!

A Balansz Egészségfejlesztő Központban a cikk szerzője, Balogh Bernadett foglalkozik a dohányzásról való leszokást támogató tanácsadással.