Vajon szabad-e a szabadidőnk?

Tanulmányok hosszú sora szól arról, hogy a túl kevés vagy túl sok szabadidő csökkenti az emberek jóllétét. Általánosabb, hogy a folyamatos időnyomás és az ezzel járó stressz jóllétünkre gyakorolt káros hatását érezzük. Marissa Sharifnak, a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusának, és munkatársainak a kutatási eredményei ennek a spektrumnak másik végét emelik ki. Vagyis a túlzott szabadidő csökkentheti a jóllétet, mert az emberek úgy érzik, hogy nem produktívak és nem hoznak létre semmi újat. Sharif szerint, produktívnak lenni többet jelent, mint amikor valaki egyszerűen elfoglalt. Az elfoglaltság „státusszimbólummá” vált társadalmunkban. Azt árulja el az egyénről, hogy fontos. A produktivitás érzése összefügg a céltudatosság érzésével. És ez talán hiányzik, amikor az emberek túl sok idővel rendelkeznek.

Munkatársunk, Nádas Beáta szervezet- és munka szakpszichológus írása.

Produktívnak lenni többet jelent, mint amikor valaki egyszerűen elfoglalt. Az elfoglaltság „státusszimbólummá” vált társadalmunkban. Azt árulja el az egyénről, hogy fontos.

2 óra. Nem több.

A kutatás során két országos felmérés adatait vizsgálták az Egyesült Államokban, amelyben az embereket szubjektív jóllétükről, valamint arról kérdezték, hogy mivel töltik az idejüket. A két kutatás egyikében, azok a válaszadók, akiknek a legkevesebb szabadidejük volt (napi egy óra), inkább értékelték alacsonyabbra az élettel való elégedettségüket. A második kutatás megerősítette ezt az eredményt, ugyanakkor arra is fényt derített, hogy a bőséges szabadidő sem tesz jót a pszichés jóllétünknek. Ebben a felmérésben foglalkoztatott és nem foglalkoztatott személyeket egyaránt megkérdeztek. Az eredmények szerint igaz, hogy a szabadidő hiánya rosszabb közérzettel jár együtt, úgy tűnik, hogy a többletidő előnyei mindössze napi két óránál maximalizálódnak. A kutatás alapján az ennél több szabadidő nem tette boldogabbá az embereket. Emellett a jóllét elkezdett csökkenni, miután az emberek már több, mint öt szabad órával rendelkeztek.

Pontosan mitől lesz szabad az idő? 

A szabadon eltöltött időt úgy határozták meg, hogy amikor az emberek azt csinálhatták, amit akartak. Azaz nem olyan kötelező tevékenységeket kellett végezniük, mint például a házimunka, vagy például nem kellett részt venniük egy fogorvosi beavatkozáson.

Különböző okokból adódóan az embereknek kevés vagy éppen rengeteg szabadidejük lehet. Sharif és munkatársai megállapították, hogy a sok szabadidővel rendelkező emberek rossz közérzetét nem magyarázza a munkanélküliség, a nyugdíj, vagy az, hogy házas-e az ember, vagy hogy van-e gyermeke.

Az is számít, hogy az emberek hogyan töltik a szabadidejüket.

A tanulmány szerzői megvizsgálták, hogy a produktívan eltöltött szabadidő különbözik-e a semmittevéstől. A kísérlet során a résztvevőket arra kérték, hogy képzeljék el, hogy minden nap kevés (3,5 óra) vagy sok (7 óra) szabadidővel rendelkeznek. A résztvevőknek azt is el kellett képzelniük, hogy ezt az időt produktívan (például hobbikkal, edzéssel vagy a gyermekeikkel való játékkal) vagy nem produktívan (például tévénézéssel) töltik. Összességében a résztvevők úgy érezték, hogy alacsonyabb szintű a jóllét, amit átéltek, ha sok szabadidejük volt, de csak akkor, ha ezt az időt értelmetlenül töltötték el. Igaz, az ilyen elképzeltetett helyzeteket, kérdéses, hogy mennyiben feleltethetjük meg a való életnek. Korábbi, az érzelmeink bejóslásának pontosságára vonatkozó kutatások figyelemreméltó eredményekkel bírnak ezen a téren: miszerint az emberek meglehetősen pontatlanul tudják megjósolni, hogy mi teszi őket boldoggá.

Flow mint produktív szabadidő

Ennek ellenére azért érdemes a produktív szabadidővel mélyrehatóan foglalkoznunk, mert ezekben a helyzetekben jó eséllyel tapasztaljuk meg a flow élményt. Ahogy Csíkszentmihályi írja, „életünk legjobb pillanatait nem a passzív, befogadó, pihentető időszakokban tapasztaljuk (…) A legjobb pillanatok általában akkor fordulnak elő, ha az ember teste vagy elméje eléri a határait, önkéntes erőfeszítés eredményeként, hogy valami nehéz és értékes dolgot hajtson végre.”

Természetesen az emberek különbözőek. Vannak, akik jól érzik magukat a munkahelyükön dolgozva, és ehelyett inkább nem is vennének ki szabadságot. Másoknak azonban lehet, érdemes lenne megfontolni, hogy hogyan tudnak kevesebbet dolgozni (és akár kevesebb pénzt keresni), de több időt szánni önmagukra és a családjukra.

Nehéz lenne egy általánosan elfogadható „produktivitás” fogalmat alkotnunk. Egy zenei darab meghallgatása tétlenségnek tűnhet egyesek szemében, míg mások értelmezésében kivételes szellemi feltöltődést jelenthet. A jelen kutatás eredményei nem mondják meg, hogy optimálisan mennyi szabadideje kellene, hogy legyen valakinek. Viszont, ha csupán arra késztet minket, hogy álljunk meg és gondoljuk végig, mivel töltjük az időnket, és miért pont azzal töltjük az időnket, talán mindannyian gyarapodhatunk.

Forrás:

Csíkszentmihályi, M. (2020.) Flow: Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája, Akadémiai Kiadó Zrt.

Kahneman, D., Snell, J. (1992) Predicting a changing taste: Do people know what they will like?, Psychology Journal of Behavioral Decision Making, 5, 187-200. DOI:10.1002/BDM.3960050304

Sharif, M., A., Mogilner, C., Hershfield, H. E. (2021) Having Too Little or Too Much Time Is Linked to Lower Subjective Well-Being, Journal of Personality and Social Psychology: Personality Processes and Individual Differences, Megjelent online, 2021 szeptember 9., Letöltve: https://www.apa.org/pubs/journals/releases/psp-pspp0000391.pdf