Mikor küldjük gyermekünket iskolába?

Időszerű téma az iskolaérettség. Az általános iskolák lassan megnyitják kapuikat a leendő elsősök előtt, lehet csipegetőre járni, órákat látogatni. A szülők pedig egyre inkább érzik a nyomást, hogy el kell dönteniük, idén küldjék-e iskolába a gyermeket vagy még várjanak vele. Ebben a nehéz kérdésben szeretnénk segítséget nyújtani.

Munkatársunk, Artai Monika, klinikai szakpszichológus, gyermekpszichológus, meseterapeuta írása

A Balansz Egészségfejlesztő Központban a cikk szerzője, Artai Monika illetve Csaba Eszter foglalkoznak egyalkalmas nevelési tanácsadással, amelynek keretében segíthetnek dönteni az iskolaérettség kérdésében is. 

A szülők dilemmája

Sokszor találkozom azzal, hogy a szülők presztízskérdést csinálnak abból, hogy a hatodik évét betöltött gyermekük mindenképpen menjen iskolába, mert itt az idő, mert ők is ekkor mentek és nem is kerülhet szóba más lehetőség. Vagy azért döntenek így, mert az óvodai vegyes csoport lecserélődik, és a kicsik lesznek többségben. Vagy azért, mert a gyerek is alig várja, hogy megszabaduljon az ovitól, hiszen nehezen bírta ezt a három évet is.

A másik oldalról előfordul, hogy az óvoda nem akarja elengedni a gyermeket, pedig a legtöbb tekintetben alkalmas lenne. Vagy, bár életkorát tekintve iskolaköteles, olyan elmaradásai vannak, amik minimum a nagycsoport megismétlésére „kötelezik”.

Hogyan juthat a bizonytalan szülő információhoz, hogy mit tegyen iskolaköteles csemetéjével?

A száraz tények szerint az óvoda pontos tájékoztatást ad a gyermek értelmi és érzelmi „működéséről” ahhoz, hogy a szülő dönteni tudjon. Ha az óvoda és a szülők véleménye eltérő, a kerületi Pedagógiai Szakszolgálat komplex vizsgálata ad tájékoztatást a gyermekről: ebben az esetben a szülőkonzultáció, az óvoda véleménye és a gyermek vizsgálati helyzetben mérhető és megfigyelhető teljesítménye alapján születik döntés arról, hogy a gyermek iskolaképes-e vagy sem, és ha iskolaképes, szüksége van-e fejlesztő foglalkozásokra az óvodában, illetve majd az iskolában vagy nem.

A nem száraz tények szerint a szülők intuíciói számos tekintetben nagyon fontosak a tekintetben, hogy mennyire érzi terhelhetőnek gyermekét.

Mivel jár az iskolakezdés? Pontosan mi is az iskolaérettség?

Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen tényezőket érdemes figyelni a gyermek fejlődésében, hogy szülőként is jobb képet  kaphassunk arról, mi alapján érdemes eldönteni, hogy küldjük-e iskolába a gyermeket.

Mit jelent, mivel jár az iskolakezdés gyermekünk számára?

• Életformaváltást, új kihívásokat, nagyobb terhelést
• Az óvodai szabad játék után kötött napirendet
• Kevesebb lehetőséget a pihenésre és az óra kereteiből való kilépésre
• Az iskola rendszere kevésbé követi a gyerek fizikai szükségleteit, fáradékonyságát stb.
• Új szabályrendszer elsajátítását
• A tanulás megtanulását

Miben kell érettnek lennie a 6-7 éves ovisnak?

• Fizikai fejlettség / ép érzékszervek
• Értelmi fejlettség
• Pszichés / érzelmi érettség
• Mozgás (finom és nagymozgások)
• Beszéd (tisztaság, értés, észlelés)

Miért fontos a fizikai fejlettség?

Az iskolában való teljesítés megnövekedett terhekkel jár: Jóval kevesebb lehetőség van a spontán mozgásra. a tanórák 45 perces padban ülést követelnek, a tanító szavait követni és érteni kell. Nem beszélve az iskolatáska súlyáról, amit jó esetben csak heti kétszer cipel a szülő.

Mit jelent az értelmi/kognitív fejlettség?

• Ismeri az irányokat: a testén, rajzon és a térben is megmutatja a jobb-bal, alá, fölé, mellé, rá stb. irányokat. Képes a szem-kéz megfelelő koordinálása. Az írás-olvasás tanulásának alapfeltétele lesz, hogy a szemével úgy tudja követni a kezét, hogy közben nem a kezére, hanem a leírtakra figyel. Ismeri a színeket, a különböző alakzatokat különböző elhelyezkedések mellett is felismeri. Minta után képes egyszerű formákat (háromszög, négyzet) kirakni.
• Nyelvi kifejezőkészsége fejlett: rövid mondatokat elismétel, rövid történeteket hallás után megért és elmesél. Beszéde tiszta. Egyszerű képekről képes összefüggéseiben mesélni.
• Érdekli a számok világa. Az 5-ös számkörben elboldogul – segédeszközökkel (pl: korong, pálcika) számol. A kisebb-nagyobb fogalmát felismeri. 3-4 számot, megjegyez és visszamond.
• Kérdésekre el tud mondani néhány „önéletrajzi adatot”, illetve alapvető ismeretei vannak a hétköznapi életéhez kapcsolódó történésekről.
• Figyelmét képes bizonyos ideig egy adott feladatra összpontosítani.

Mit jelent a pszichés érettség?

• 6-10 éves korban nagyon fontos a gyermek számára a megfelelés, a jó teljesítmény. Ilyenkor a pedagógusok szerepe kiemelten fontos.
• Foglalkoztatja a tanulás kérdése: várja, érdeklődik az iskola felől és megjelenik a téma a játékaiban. Ebben az életkorban új fejlődési lépcső kezdődik.
• Az iskolaérett gyermek ugyanis már elvégzi a rábízott feladatokat, kitartó és nem hagyja félbe a tevékenységeit.

Amíg ez az érdeklődés nem alakul ki, és láthatóan a gyermeki, játékos dolgok kötik le inkább a figyelmét, érdemes elgondolkodni az iskolakezdésről.

Mire figyeljünk a gyermek mozgását tekintve?

Mozgásában már megjelenik egyfajta harmónia, összehangoltság.

A ceruzát megfelelően fogja és képes kidolgozott embert rajzolni. A finom mozgások kidolgozottsága az írástanulás alapját képezik.

Miben áll a szociális érettség?

Képes kapcsolatokat kialakítani és fenntartani kortársaival, ismeri a társas közösség szabályait. Az osztályba való beilleszkedés elengedhetetlen feltétele a sikeres iskolai teljesítménynek

Miért fontos minderre figyelni?

Ha a gyermeknek elmaradásai vannak bármely területen, nehezítetté válik a tanulás folyamata. Például a gyermek nem tudja majd megfeleltetni a kis és nagybetűket, nem tud nyomtatott szövegről írottra másolni és betűfelismerési nehézségei is lehetnek. Hiányosságai bizonytalanságot, nyugtalanságot vonhatnak maguk után.

Ha iskolaéretlen a gyermek, nem tud jól teljesíteni az iskolában! Ha már kezdetben kudarcai vannak, a rossz élmények kihathatnak a teljes tanulmányi idejére. Az éretlen gyermek társai közül is kilóg, nehezebben illeszkedik be a csoportba. Összességében tehát az önbizalma, önértékelése, motivációja a tét, ami további előmentelében fontos szerepet játszik!

 

Mi segíthet még a döntésben?

• Hallgassuk meg a gyermekkel foglalkozó szakemberek véleményét.
• Hallgassunk az ösztöneinkre – nem szégyen, ha a gyermek még az óvodában marad
• Az érdeklődő gyerek nem unatkozik az óvodában
• Lehet a gyerek értelmi szempontból teljesen érett, de a közösségbe való beilleszkedés szempontjából még időre lehet szüksége (talán mert túl nehezen nyit, vagy éppen nehezen tartja kordában lendületét)
• Lehet a gyermek szociálisan érett, de bizonyos képességterületek még fejlesztésre szorulhatnak, éretlenek lehetnek

Nem kell megrettenni, ha a gyermek valamilyen területen fejlesztésre szorul: ez leginkább az alapok megszilárdítását, a képessé tételt jelenti a legtöbb esetben. A fejlesztő foglalkozások mellett számos kreatív játék, közös tevékenység tudatosabb alkalmazása is lendületet adhat a gyereknek.

Az unásig hangoztatott közhely igaz: meg kell nézni a leendő tanító óráit, beszélni kell vele, hogy gyermekünket a legmegfelelőbb személyiségű, nevelési elveinkhez, értékrendünkhöz közel álló pedagógus kezei alá adhassuk. Hiszen – ahogy egyébként például az óvónénik is – szinte egész nap gyermekünk mellett lesz, majdnem többet lát belőle a hétköznapokban, mint a szülő.