Munkatársunk, Nádas Beáta szervezet- és munka szakpszichológus írása.

Néha kíváncsiságból vásárolsz, néha megjutalmazod magad

Néha spontán vásárol az ember, puszta kíváncsiságból. Például ki akar próbálni valamilyen új édességet. Vagy egyszerűen csak úgy érezzük, hogy ennyit igazán megérdemlünk. Ez lehet egy csokoládé, egy szép lakberendezési tárgy a nappaliba vagy egy tökéletes fazonú cipő.

Néha nagyon nagy örömöt okoz a spontán vásárlás. Előfordul, hogy lelkiismeretfurdalást érzünk: mert különben is be kéne osztanunk a pénzünket! Sokan azonban sikeresen elfojtják azt a késztetésüket, hogy megvegyenek egy csokoládét. Ráadásul ezt akkor teszik, amikor olyan helyzetben vannak, hogy kifejezetten kézenfekvő és egyszerű lenne vásárolni.

Dr. Anand Krishna és munkatársai tanulmánya szerint nem lehet azt mondani, hogy bizonyos vásárlók hajlamosak az impulzusvásárlásra. Mostani kutatásuk eredménye azonban ötletet ad, hogyan előzheti meg az ember az ehhez hasonló vásárlásokat.

Hogyan védhetjük meg magunkat az impulzusvásárlástól?

Az élvezetek embere természeténél fogva spontán. Ha jól érzi magát és valamilyen új örömforrás után kutat, akkor spontán talál valamit, ami a jelenlegi állapotához képest nagyobb örömöt ígér neki. Ugyanakkor egy viszonylag kis ösztönzés is elegendő ahhoz, hogy megállja a hirtelen vásárlást. Akár egy apró cetli a pénztárcában, amire az van írva, hogy ” Állj! ” vagy valami ehhez hasonló emlékeztető.

A másik oldalt vannak a biztonságra törekvő emberek. Számukra pusztán egy figyelmeztető cetli a pénztárcában nem segít. Nekik időre van szükségük. Az impulzusvásárlás náluk általában egy lassabb folyamatot jelent. Ennek tényleg olyan jó íze van, mint amilyen jól kinéz? Ilyen gondolatok járhatnak a fejükben egy finom csokoládé láttán. Egy csemege visszautasításához is több időre van szükségük. Mikor egy biztonságra törekvő személy a boltban sétálgat, valószínűleg inkább segít neki, ha többször ránéz egy cetlire, amire az van ráírva, hogy „Ma nincs impulzusvásárlás!”.

A biztonságra törekvő embernek több idő kell

A kutatási eredmények azért különösen érdekesek, mivel azt gondolhatnánk, hogy a biztonságorientált emberek általában nagyobb valószínűséggel kerülik el az impulzusvásárlást. De ez nem így van. Ha pozitívan motivált állapotban vannak, akkor ugyanolyan könnyen elcsábulnak, mint azok, akik az élvezeteket keresik. A nagy különbség az, hogy függetlenül attól, hogy végül mit csinálnak, kognitív módon egy kicsit tovább tart a döntési folyamat.

Ezek a megállapítások egy 250 fő részvételével végzett laboratóriumi vizsgálat eredményei. Két kísérletet végeztek.

Az eredmények érdekesek a marketing szempontjából, de a fogyasztó megvédése miatt is. Az utóbbinak azért, mert az impulzusvásárlás sok ember számára problémát jelenthet és nemkívánatos következményei lehetnek. Ugyanakkor a természetes környezetünket megterhelő túlzott fogyasztói szokások megváltoztatása is egyre több ember szívügye. Ennek érdekében fontos tudni, hogy kétféle ember létezik, és hogy a különböző kognitív folyamatok különböző módszereket igényelnek az impulzusvásárlás megakadályozására, valamint ami a legfontosabb, hogy az aktuális helyzetnek nagyon nagy szerepe van.

A motivációs állapot meghatározó

„Igazán kijár nekem a jutalmat, amit ez az új farmer jelent” – gondolja az élvezetek embere, és spontán vásárol, a pszichológiában jutalom fókusznak nevezett tulajdonsága miatt. Elképzelhető, hogy röviddel azelőtt fagylaltot evett, ezért mindenképpen fel van készülve az elkövetkezendő jutalmakra és élvezetekre, és kihasználja az alkalmat, hogy még több örömöt szerezzen.

Más a helyzet, ha az élvezetkereső személy most jött éppen egy saját pénzügyeit negatívan érintő banki megbeszélésről. Annak ellenére, hogy alapvetően az élvezet felé orientálódik, az esze aktívan azon jár, hogy lehet, túl sok pénzt fog elkölteni. Ezért elfojtja vásárlási impulzusát, és elsétál a tökéletes cipő mellett, anélkül, hogy különösebben elgondolkodna rajta. Vagyis vannak termékek, amelyeket bizonyos vásárlók szívesen megvesznek egy nap, a másik napon viszont inkább ott hagyják az üzletben.

Azonban az továbbra is nyitott kérdés, hogy mit tesznek a biztonságra törekvő vevők, amikor időbeli nyomás alatt kell cselekedniük. Például, ha nem akarják megvenni a csokit, mert reggel a mérlegre álltak, ami két kilóval többet mutatott. Talán mégis megveszik az édességet, amikor a pénztárhoz sietnek, mert nincs elég idő a gondolkodásra?

Anand Krishna, Sophia Ried, Marie Meixner. State-trait interactions in regulatory focus determine impulse buying behavior. PLOS ONE, 2021; 16 (7): e0253634 DOI: 10.1371/journal.pone.0253634

The post Venni vagy nem venni appeared first on Balansz Egészségfejlesztő Központ.

Munkatársunk, Nádas Beáta szervezet- és munka szakpszichológus írása.

Emberi tényezők

Könyvében Steve Taylor leírja, mik azok az emberi tényezők, amelyek befolyásolják a vírus terjedését, és hogy érzelmi szinten milyen nehézségeket okoz nekünk a pandémia. Kitér a jellemzően vírushelyzet idején működő előítéletekre, a média szerepére, az oltással kapcsolatos hozzáállásunkra, valamint arra, ahogyan a társadalmunk a pletykákat kezeli. Továbbá bemutatja a pandémiát mint az összeesküvéselméletek melegágyát.

Alapvető magatartásunk ilyenkor a pszichológiai reaktancia, vagyis, hogy a szabályokra, előírásokra vagy a meggyőzésünkre irányuló kísérletekre határozott motivációs válaszunk van, amely elutasítja az autonómiánkat és a szabad választásra való jogunkat fenyegető intézkedéseket. Ez kifejezetten a nyugati kultúrákban jellemző, hiszen itt meghatározó az egyén mint identitásunk központi része és mint külön entitás, amely a közösségben való tájékozódást vezérli. Egyértelmű, hogy a még nem beoltott és bizonytalanok csoportját célzó ellenséges megnyilvánulások kontraproduktívak lesznek.

Védekező reakciók

Azoknak az embereknek, akik individualista kultúrkörben nőttek föl, a szabadság és autonómia az önbecsülésük alapját képezi. Erre büszkék, ezért érthető, hogy aki emiatt az esszenciális tulajdonság miatt támadja őket, azzal nehezen fogják megtalálni a közös hangot.

A hosszas védekező reakció polarizált gondolkodáshoz vezet, vagyis egyre inkább fekete-fehéren látja a kérdést az, akinek e nézeteivel erőszakosan szembe helyezkednek. Ennek egy következménye lehet, amit gyakran láthatunk, hogy ezek a konzervatív, individualista és egyben hajthatatlan emberek kiállnak a legkülönfélébb összeesküvés elméletek mellett. Mostanra azonban a reaktanciát mindennél jobban táplálja a „normális” élethez való visszatérés – és annak megtartása – iránti igényünk.

Ugyanakkor, ami az oltást illeti, Taylor szerint az emberek máshogy cselekednek, mint amit mondanak, és többen fogják végül beoltatni magukat, amikor egy halálos vírussal néznek szembe, mintsem amennyit a becslések ígérnek egy-egy oltóanyag megjelenése előtt. Ami most bizalomra ad okot, az az, hogy jelenleg a delta-variáns megjelenésével növekszik a beoltottak száma, különösképp az első oltásukat megkapók körében.

A járvány pszichológiája

A pszichológiának meghatározó szerepe van abban, ahogyan a vírus terjed és ahogyan ez visszaesik. Valamint abban is, hogy a járvánnyal kapcsolatos stresszes, megosztó, vagy éppen minden bizonnyal káros jelenségek, mint az élelmiszer felhalmozás, a rasszizmus és a vírus jelentőségét tagadó tüntetések alakulnak.

A sikeres megküzdés tekintetében jelentős kockázati tényező az egészségügyben dolgozók állapota, hiszen leginkább őket fenyegeti a kimerülés és kiégés. Az egészségügyi intézményekben fennálló karantént követően pedig nagy valószínűséggel alakulhat ki náluk a poszt traumás stressz zavar (PTSD), még akkor is, hogyha munkájuk során megszokták, hogy szinte folyton stresszes környezetben vannak. Hosszútávon nem valószínű, hogy pszichológiai problémát jelent számukra, amit a COVID-19 alatt átéltek, azonban egyeseknél felléphetnek érzelmi zavarok, mint például a PTSD tünetei. Pont ezért elengedhetetlen számukra ez idő alatt a támogató környezet, ahol azt érezhetik, hogy valóban azt a fajta segítséget kapják meg, amire szükségük van ahhoz, hogy teljesítsenek ebben a rendkívüli időszakban.

A COVID hosszú távon

Sokakban felmerül a kérdés, hogy milyen hosszútávú hatása lesz a társadalom egészére a vírusnak. Összességében a reziliencia növekedése várható, azaz növekszik a kitartásunk és az ellenálló képességünk. Az emberek, ha stresszesnek is élik meg ezt az időszakot, teljesen maguk mögött fogják tudni hagyni a megélt nehézségeket. Minden bizonnyal kevesen lesznek azok, akiknek hosszú távon problémát fog jelenteni a COVID, még akkor is, hogy ha visszatérő problémánk lesz a vírussal való megküzdés, hiszen egy idő után ez lehet az „új normális”. Akiknek tartós pszichés problémája jelentkezhet, azok többnyire depressziót, szorongást, valamint a PTSD tüneteit fogják megtapasztalni.

Az ebben leginkább meghatározó faktorok a már korábban is megélt érzelmi zavarok, illetve a vírushelyzet alatt kiemelt stressz kitettség jelenti. A fontosabb stresszorok közé sorolható, amikor valaki a betegség során életveszélyes állapotba került, egy szeretett személy halála, a komoly anyagi nehézségek és gazdasági veszteségek (pl. a társadalmi távolságtartás miatt), illetve a vírus súlyos tüneteinek átélése a családunktól és a barátainktól elszakítva.

A szerzőt, aki 30 éve tanulmányozza a szorongásos zavarokat, a spanyolnátháról és más járványokról olvasott ismeretei inspirálták a könyv megírására. Műve a járványok pszichológiájáról egy modellt írt le, ami az emberi viselkedést nagy valószínűséggel jellemzi egy globális méretű vírus esetén. „Lesznek visszatérő hullámai a covidnak, de jobban vágyunk a közösségi életre, mintsem attól félnénk, hogy megfertőződünk.” Ez puszta pszichológia.

Steve Taylor: The Psychology of Pandemics

https://psychwire.com/ask/topics/exmhyn/ask-steven-taylor-about-the-psychology-of-pandemics

The post Pandémia prófécia vagy puszta pszichológia? appeared first on Balansz Egészségfejlesztő Központ.

Munkatársunk, Szücs Renáta pszichológus és Veress Anna klinikai szakpszichológus írása.

Testi egészségünk

A jelenlegi járványügyi helyzetben gyakran megfigyelhetjük magunkon azt, hogy a megszokottnál sokkal többet foglalkozunk testi állapotunk, egészségünk monitorozásával. Nagy figyelmet fordítunk testi érzetek megfigyelésére, és kínosan ügyelünk arra, ha a megszokott, “egészséges” állapottól bármilyen szubjektív eltérést  tapasztalunk.

Legyen szó kaparó torokról, enyhe izomfájdalomról, bújkáló fejfájásról vagy irritált orrjáratokról, a legkisebb testi változás beindíthatja az egészségünkért való szélsőséges aggódást. Ez nagymértékben hatással lehet lelki egészségünkre is, hiszen a jelen helyzetben az egészségünk megváltozása szélsőségesen negatív forgatókönyveket aktiválhat, és könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy az enyhe testi tünetektől megfigyelésétől pusztán pár gondolat már a koronavírussal kapcsolatos legrosszabb fantáziáinkhoz vezet.

Figyeljünk a lelki egészségre is!

Bár lelki egészségünk legalább akkora veszélynek van kitéve a járvány ideje alatt, mint testi egészségünk, mégis sokkal kevesebbet foglalkozunk ennek értékelésével, monitorozással. A minket érintő események bejósolhatatlansága, az életünkre gyakorolt befolyásunk csökkenése és az állandó bizonytalanság mind hozzájárul ahhoz, hogy hatalmas stresszel kell megküzdenünk a mindennapok során.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez a megnövekedett stressz-szint egy adekvát reakció a jelenlegi helyzetre, és a lelki alkalmazkodási folyamatok egy részét tükrözi, mégis jó tisztában lennünk azzal, hogy mik azok a könnyen megfigyelhető változások, melyek lelki egészségünk olyan mértékű kibillenését jelezhetik, melynek kezelésével fontos lehet szakemberhez fordulni. Az alábbi felsorolás ehhez az értékeléshez biztosít kiindulási pontot, és ennek segítségével szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy akkor sem szabad megfeledkeznünk a lelki egészségünkről való gondoskodásról, ha a figyelmünket inkább az egészség testi vonatkozásai kötik le. 

Milyen változások jelezhetik lelki betegségek kialakulását?

• Jelentős változás a testsúlyban (fogyás vagy hízás)
• Jelentős változás az alvás-ébrenlétben (túl kevés vagy túl sok alvás)
• Az alvás nem pihentető volta
• Jelentős változás a szociális kapcsolatokban (kapcsolatoktól, kapcsolattartástól való visszahúzódás, elmagányosodás vagy túlzott igény a kapcsolattartásra, folymatos jelenlét elvárása a társaktól)
• Jelentős változás az érzelmi életben (lehangoltság érzése a napok túlnyomó részében vagy túlzott felhangoltság, lelkesedés a napok túlnyomó részében)
• Jelentős változás a cselekvésben (addigi kedvelt tevékenységek jelentős mértékű hanyagolása, vagy éppen túl sok tevékenység végzése; irreális cselekvések és tervek; stb.)

Fontos, hogy amennyiben a fentiek valamelyikét felismeri valaki saját magán, vagy hozzátartozóján, barátján, akkor azt ne cimkézze, ne ítélje el és főként ne forduljon el attól az embertől, azért, mert ő megváltozott. Lehetséges, hogy egy rövid kivizsgálás, pszichológiai terápia vagy gyógyszeres terápia hamar visszabillentheti az illetőt a normál működésmódba.

Fontos, hogy amennyiben a fentieket tapasztalja valaki, azt jelezze: ha saját magáról van szó, merjen segítséget vagy visszajelzést kérni másoktól. Amennyiben valaki másnál tapasztalja, akkor empatikusan próbálja meg visszajelezni észrevételeit értékítélet nélkül. Fontos, hogy amennyiben közeli hozzátartozón észleli valaki a fentiek majdnem valamennyi és súlyos jeleit, de az illetőnek nincs ezekre belátása, nem fogad el segítséget, akkor a hozzátartozó felelőssége is, hogy családtagját szakszerű segítséghez juttassa (ez legtöbb esetben a mentőszolgálat értesítését jelenti pl. öngyilkosággal kapcsolatos gondolatok vagy konkrét kísérlet,  hallucinációk, stb. )

The post A lelki egészség változásai a koronavirus idején appeared first on Balansz Egészségfejlesztő Központ.

Munkatársaink, Szücs Renáta pszichológus és Veress Anna klinikai szakpszichológus összeállítása.

„Terápiás tapasztalatom és szakirodalmi háttértudásom alapján úgy vélem, fontos, hogy most néhány alapvető információt tisztázzunk, kimondjunk, tisztán lássunk. Több kutatás bizonyítja, hogy a jó érzések és történések mellett a félelmekről, nehézségekről, a minket ért tapasztalatokról, esetleg rossz élményekről való beszélgetés (a sima beszélgetés is, a pszichológiai alapokon nyugvó terápia; pszichoterápia pedig pláne) segít abban, hogy hatékonyan és tünetképzés mentesen tudjunk szembenézni, elfogadni és feldolgozni nehéz információkat, minket érő történéseket, stb. Kollégáimmal erre szeretnénk bíztatni mindenkit. Továbbá ehhez szeretnék most Szűcs Renáta kolléganőmmel olyan támpontokat megjeleníteni, amelyekről úgy véljük, hogy a jelen helyzetünkben rendkívül fontosak.”  (Veress Anna, klinikai szakpszichológus, munka és szervezet szakpszichológus jelölt)

Ajánljuk ezt a kis lélektani elsősegély csomagot mindenkinek saját használatra. 

Kórházi osztályok részére limitált számban tudjuk vállalni az A4-es formátumú plakát nyomtatást és postázást vagy kiszállítást. (Amennyiben igényt tartanak rá, telefonon vagy emailben jelezzék.)

A csomag innen letölthető: Letölthető PDF

Teljes felhasznált irodalom lista:

• DSM – 5 referencia kézikönyv a DSM – 5 diagnosztikai kritériumokhoz, Oriold és Társai
• Herman J.: Trauma és gyógyulás, Háttér Kiadó – NANE Egysület, Budapest, 2011.
• Kiss E. CS.: Protektív személyiségfaktorok In Kiss E. CS., Sz. Makó H. szerk.: Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana, Pannónia Könyvek
• Stauder A.: Stressz és stresszkezelés In Kállai J., Varga J., Oláh A. szerk.: Egészségpszichológia a gyakorlatban, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2014.
• Pikó, B.: A pozitív gondolkodás szerepe az egészség magatartásban In: Kállai J., Varga J., Oláh A. szerk.: Egészségpszichológia a gyakorlatban, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2014.
• http://mpt.hu/2020/03/17/pszichologiai-vonatkozasu-kerdesek-es-valaszok-a-koronavirussal-kapcsolatban/?fbclid=IwAR0lZfHzSPJQWFHqWXhAxpjyw–nu6ns80wts-PUvLbPi8NEWKYnEXtXgXU (letöltve 2020.03.19.)

The post Lelki elsősegély csomag a COVID-19 időszakára appeared first on Balansz Egészségfejlesztő Központ.

Munkatársaink, Szücs Renáta pszichológus és Veress Anna klinikai szakpszichológus írása.

Az egészség a közhiedelemmel ellentétben, egy nagyon is személyes dolog. Bár a média szereti azt közvetíteni, hogy egy biztos út létezik az egészséghez, de sokkal inkább helytálló az az állítás, hogy rengetegféleképpen találhatjuk meg az egészségmegőrzés számunkra ideális módját, mely hosszú távon fenntartható és egyúttal érezhető változáshoz vezet a mindennapok szintjén.

Cikksorozatunkban az egészség témakörét járjuk körül, mindezt az egészségpszichológia legfrissebb eredményeire és elméleteire alapozva. Célunk egy gondolatébresztő tudásanyag átadása, mely jó kiindulópontként szolgálhat saját egészségünk értékeléséhez, fejlesztéséhez. 

Mit jelent az egész-ség?

(Badash, I., Kleinman, N. P., Barr, S., Jang, J., Rahman, S., & Wu, B. W. (2017). Redefining health: the evolution of health ideas from antiquity to the era of value-based care. Cureus, 9(2).)

Annak érdekében, hogy az egészségről gondolkozhassunk, mindenek előtt érdemes pontosan meghatározni azt, hogy mit értünk alatta. Az egészség fogalma az emberi kultúra fejlődésével együtt folyamatosan változott. 

Kezdetben az egészség fogalma a valláshoz kötődött, az ősi időkben különböző vallási rituálék segítségével igyekeztek fenntartani az emberek az egészségüket, és a különböző betegségeket démoni erőknek tulajdonították. 

Az első lépés a modern egészségtudat felé az ókori görögökig nyúlik vissza, ahol az egészség és a test összefüggése került az előtérbe. Hippokratész, a modern orvostudomány atyja, a betegségeket a test egyensúlyi állapotából való kibillenések következményeként kezelte. A gondolat jól tükrözi a szervezet homeosztatikus működési sajátosságát, melyet manapság is a testi egészség fontos ismérvének tekintünk.

A rómaiak Hippokratész elméletét továbbfűzve, az egyensúly igényét kiterjesztették a lelki állapotokra is, továbbá a társas jólét fontosságát is hangsúlyozták, megalapozva ezzel az egészség hollisztikus megközelítését, mely utánuk évszázadokig háttérbe szorult. 

A rómaiak után az egészségről sokáig csak testi vonatkozásban gondolkodtak, háttérbe szorítva ennek lelki és társas feltételeit. A paradigmaváltás 1948-ban következett be, amikor megjelent a World Health Organization definíciója, mely a mai napig meghatározza az egészséghez kapcsolódó szemléletmódunkat. 

 „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség hiánya.”

A testi egészségről

A testi egészség meglétéhez először is nélkülözhetetlen, egy betegségtől mentes testi állapot. Azontúl, hogy egy személy szervezete megfelelően működik, a testi egészség további feltétele az ellenálló immunrendszer is, mely hozzájárul az ideális működés fenntartásához. Az éles érzékszervezk és a gyors reagálóképesség együttesen megalapozzák, hogy képesek legyünk elkerülni az esetleges baleseteket. 

Fontos megjegyezni, hogy a fogyatékosság nem zárja ki a testi egészség lehetőségét. Ez önmagában hangsúlyozza az egészség személyes jellegét, és felhívja a figyelmet arra, hogy saját egészségünket mindig saját állapotunkhoz és lehetőségeinkhez kell hasonlítanunk, hiszen nem vonhatunk le érvényes következtetéseket abból, ha önmagunkat másokkal vetjük össze. 

A testi egészség előfeltétele az egészségvédő életvezetés, melynek része a rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, megfelelő alvás, önkárosító magatartásformák (dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, más drogok…) elkerülése. 

A lelki egészségről

A lelki egészség alatt különböző pszichológiai funkciók együttes meglétét értjük. Érzelmi komponenseihez tartozik egyfajta általános jólét, mely az élettel való elégedettséget tükrözi. Fontos megemlíteni továbbá az érzelmi stabilitást is, hiszen a végletekig hullámzó érzelmek lelki betegségek meglétét tükrözhetik. Ezek mellett az önelfogadás is a lelki egészség egy nélkülözhetetlen kritériuma.

A lelki egészség feltételei közé sorolhatók bizonyos gondolkodásbéli jellegzetességek is.  A világos gondolkodás, megfelelő memóriaműködés és a kihívások megoldásához szükséges intelligencia együtt lehetővé teszik a váratlan kihívásokhoz történő hatékony alkalmazkodást. 

A lelki egészség talán kevésbé egyértelmű kritériuma a kreativitás, vagyis alkotókészség megléte.  A gondolkodásmódot átszövő nyitottság szintén nem elhanyagolható a lelki egészség szempontjából. Személyiség  és az azonosságtudat életkornak megfelelő szintje is jó mérője a lelki egészségnek. 

A társas egészségről

Eddigi gyakorlati tapasztalataink azt tükrözik, hogy az egészségről gondolkodva az emberek a mai napig a testi-lelki egészségre fektetnek nagy hangsúlyt, és gyakran megfeledkeznek a társas egészség fontosságáról. Az ember társas lény, ebből adódóan jólétének alapfeltétele, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű társas kapcsolattal rendelkezzen. 

Annak érdekében, hogy ezeket képes legyen megteremteni és fenntartani, nélkülözhetetlenek a jó interperszonális kommunikációs képességekkel. Egy szociális szempontból egészséges személynek képesnek kell lennie megbízni másokban, továbbá meg kell tudnia élni az intimitást is. 

A társas egészség egy jó mutatója az, hogy nehéz élethelyzetekben mennyire erős az a szociális háló, amire egy személy támaszkodhat.

A társas egészség továbbá magában foglal olyan kulturális tényezőket is, mint például  a társadalmi-gazdasági- helyzetet, végzettséget, etnikai, vallási hovatartozást, kulturális, nemi és hivatásbeli azonosságtudatot.

The post Mit jelent ma az egészség? appeared first on Balansz Egészségfejlesztő Központ.

Munkatársunk, Artai Monika klinikai szakpszichológus, gyermekpszichológus írása.

A háttérben az áll, hogy a csecsemő világa egyre nyitottabbá válik: amikor elkezd kúszni-mászni, majd járni, egyre távolabb képes menni a szülőktől fizikailag. Ezzel párhuzamosan egyre bátrabbnak és hatékonyabbnak éli meg önmagát. Olyan dolgokat tud véghezvinni, amelyeket korábban csak segítséggel tudott megvalósítani, például eléri a játékait, új zugokat, tárgyakat, izgalmakat fedez fel. A fizikai távolság növelése egy hosszantartó függetlenedés kezdeti lépése. Gondoljunk bele, mennyire ijesztő, ha szem elől veszti a szülőt, amíg a sarokba mászva foglalatoskodik valamivel, az anya pedig megörül, hogy lélegzetvételnyi időhöz jut és kiszalad a mosdóba. Már kész is a baj!

Az örömbe üröm vegyül. Milyen jó is az önállóság. Vagy mégsem? A kisgyermek számára az egyedülléttel való szembesülés – legyen az bármilyen rövid – rémületes.

Mikor nevezzük a szeparációs szorongást túl erősnek?

Ha a szorongásos megnyilvánulások erősebbek és tartósabbak, mint az adott életkorban természetesen lenne. Alig, vagy nehezen csillapítható a nyugtalanság, a sírás. Például, ha az óvodában megnyúlik a beszoktatási idő, ha a gyermek nem marad gyerektársai között, vagy, ha bent is marad, egész nap sír, nem fogad el ételt, nem alszik, nem megy WC-re, és mindez hosszú hónapokon keresztül fennáll, az mindenképpen segítsége igényel.

Előfordulhat az is, hogy a szülők érzik úgy, hogy – bár a gyermekük az életkorának megfelelően reagál – nehezen elviselhető, vagy aggodalommal tölti el őket, ahogy gyermekük a hiányukra reagál. Sok esetben a szülők, a család életében megjelenő nehézségek és konfliktusok fokozhatják a szorongásos reakciókat. Elképzelhető az is, hogy a szülők nevelési elvei, korábbi tapasztalatai, otthonról hozott mintái tartják fenn, vagy fokozzák a szorongásos tüneteket – melyek megértése sokat segíthet a feszültség oldásában.

Mi a teendő?

Fontos, hogy a szülő, higgadt, nyugodt, kiszámítható, vigasztaló tudjon maradni. Próbálja megérteni, milyen nehéz is lehet egyszerre vágyni menni és maradni. Félni attól, hogy mi lesz, ha eltávolodik, és elveszíti a szülőt, aki számára a legkedvesebb. (Ezzel a fajta ambivalenciával számos kapcsolatunkban találkozhatunk később.) Tudatosítsuk magunkban, hogy ez az állapot elmúlik, a gyerek nem a szülőt akarja korlátozni, manipulálni, de a benne keletkező ijedelmet még nem tudja ennél differenciáltabban kifejezni. Fontos, hogy a gyermek megtapasztalja annak a biztonságát, hogy a szülő nem hagyja magára, néha akár annak árán is, hogy a gyermek bizony a WC-be is utána megy. Természetes, hogy a szülő néha feszült lesz, vagy maga is szorong a szeparációt megelőző, illetve a szeparációs helyzetekben, és ez megjelenhet a szülő-gyermek közti kapcsolatban.

Amennyiben a szülő bizonytalan abban, hogy egészséges mértékű-e a gyermek szeparációs szorongása, érdemes szakemberrel konzultálni.

A Balansz Egészségfejlesztő Központban a cikk szerzője, Artai Monika illetve Gombos Bernadett, Nagy-Kálmánczhelyi Orsolya és dr. Simon Zsófia Eszter foglalkoznak a gyermekkori szorongás kezelésével, amelynek keretében pár alkalmas szülőkonzultációkkal vagy hosszabb, a gyermek illetve a szülők részvételével zajló terápiás folyamattal tudnak segíteni.

The post Mit tehet egy anya, ha a csecsemő vagy kisgyermek szeparációs szorongása nagyon erős? appeared first on Balansz Egészségfejlesztő Központ.

Munkatársunk, Balogh Bernadett, klinikai szakpszichológus, a dohányzásról való leszokást támogató szakember írása

Idillikus, stresszmentes időszak ritkán van az ember életében. Érdemes inkább azzal számolni, hogy bárkivel bármikor történhet olyan váratlan esemény, vagy kerülhet olyan helyzetbe, amit stresszesnek él meg. Természetesen lehet, hogy nem a legideálisabb egy olyan időszakra kitűzni a leszokás kezdetét, amikor éppen valamilyen nagy horderejű változás küszöbén áll valaki, mivel az új helyzethez való alkalmazkodás, az azzal való megküzdés sok energiát, koncentrációt követel. Persze ez is egyéni mérlegelést igényel, hiszen van, akinek pont az ad erőt, fokozza motivációját, ha életének több területén egyidejűleg változtat.

Bizonyítható a dohányzás stresszcsökkentő hatása?

Felmerül a kérdés, hogy bizonyíthatóan csökkenti-e a dohányzás a stresszt, vagy ez csupán egy szubjektív megélés. A válasz a cigarettafüggőség természetével, valamint a cigaretta élettani hatásaival van összefüggésben. A dohányzás komplex pszichés, fizikai és viselkedéses függőséget alakít ki, változó, hogy ezek közül kinél melyik dominál. Aki sokat dohányzik, általában ha hosszabb ideig nem gyújt rá, a nikotinszint esésének hatására erős sóvárgást, a megvonásból fakadó ingerültséget érez. Ilyenkor a rágyújtás ezt a feszültséget megszünteti, a dohányos éppen ezért úgy éli meg, a cigi megnyugtatta. Ennek kapcsán fontos tisztázni, hogy a cigarettában lévő nikotin azonban alapvetően egy serkentő anyag, tehát élettani hatását tekintve nem fejt ki, az előzőekben taglaltakon túl, nyugtató hatást.

A függőségek kialakulása összefüggésben van az idegrendszer szerotonin-dopamin háztartásával, ezért is gyakorta társul a cigarettafüggőség depressziós és szorongásos zavarokhoz. Ilyen esetekben a konstans belső feszültség gyakori panasz. Általában a hangulatzavaros, szorongó személyek éppen ezért (ha dohányoznak), sok cigarettát szívnak, és nehezen szoknak le az alap problematika kezelése nélkül.

Miért tűnik úgy, hogy a rágyújtástól elmúlik a feszültség?

Ha alaposabban átgondoljuk, hogy mi történik egy stresszes szituációt követő rágyújtás során, érdekes tapasztalatokat gyűjthetünk. Vegyünk példának egy feszült légkörű munkahelyi értekezletet, ahol esetleg még a dolgozók egzisztenciáját fenyegető információk is felmerülnek. A megbeszélés szünetében tegyük fel, a dohányosoknak van módjuk rá, hogy rágyújtsanak az épület előtt. Nem lenne csoda, ha ebben az esetben a cigarettázók arról számolnának meg, hogy a rágyújtás hatására lényegesen nyugodtabbnak érzik magukat.

Számos olyan körülmény van azonban ebben az esetben, ami sokkal inkább felelős ezért a szubjektív élményért, mint önmagában a cigaretta. A helyzetből való kiszakadás, a másoknak való ventilláció lehetősége, az iroda állott levegője helyett a (rágyújtásig) oxigéndúsabb levegő belélegzése, kis mozgás, felületes légzés helyett (bár a cigarettázás hatására), de elmélyülő légzés.

Mit lehet tenni?

Ezért ha valaki le akar szokni a dohányzásról, de tart attól, hogy az ehhez hasonlóan stresszes helyzetekben hogyan állja meg rágyújtás nélkül, fontos, hogy először is növelje tudatosságát, megfigyelje dohányzási szokásait és azok körülményeit! Ezt követően érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen más módon tudja levezetni ilyenkor a feszültségét és amennyiben lehetséges, próbáljon előre készülni is arra, mit fog tenni stresszes szituációkban rágyújtás helyett! Az előzőekben taglalt példa esetében a rágyújtást elkerülendő eltervezheti mondjuk, hogy iszik egy csésze frissítő teát, vagy kimegy a szünetben az udvarra sétálni (elkerülve a dohányosokat), felhív egy szeretett személyt, hogy egyrészt elterelje a gondolatait, másrészt megerősítést is kapjon a feszült helyzetben és a rágyújtástól való tartózkodásban.

Ha valaki komolyan fontolgatja a leszokást, de bizonytalan abban, hogy bizonyos feszült helyzetekben hogyan fogja bírni rágyújtás nélkül, nagy segítség lehet, ha dohányzásról leszokást támogató, speciálisan képzett szakember segítségét kéri. Az ilyen jellegű tanácsadás viselkedésterápia alapú, tehát a leszokni vágyók a szakemberrel közösen dolgoznak ki egy egyénre és adott esetben akár a korábbiakban kifejtett példához hasonló, konkrét helyzetekre szabott leszokási tervet.

Mi történik a tanácsadáson?

A tanácsadás során nem csupán lelki támaszt kap a kliens, hanem a szakember komplex eszköztárral segíti a leszokásban. Az alkalmak során számos új készséget sajátíthat el, fejlődik a tudatossága és problémamegoldása. Egy, a hétköznapi stressz helyzetekben könnyen és gyorsan alkalmazható rövid relaxációs technika elsajátításával pedig jobban tudja kezelni a visszaeséssel fenyegető helyzeteket, kevésbé viselik meg a megvonási tünetek, tehát nagyobb eséllyel teszi le tartósan a cigarettát!

A Balansz Egészségfejlesztő Központban a cikk szerzője, Balogh Bernadett foglalkozik a dohányzásról való leszokást támogató tanácsadással.

The post Valóban csökkenti a dohányzás a stresszt? appeared first on Balansz Egészségfejlesztő Központ.

A beszélgetéseket vezeti: Csaba Eszter pszichológus, családterapeuta-jelölt, tanár

A szülőklubról

A beszélgetések célja, hogy a párok és családtagjaik tudatosan készülhessenek az elkövetkező időszakban felmerülő helyzetek megoldására. Hogy nagyobb magabiztossággal, kompetenciaérzéssel várhassák születendő gyermeküket, és élhessék aztán újdonságokkal teli mindennapjaikat.

Általános tapasztalat a várandósságot kísérő segítők között, hogy sokkal több praktikus információra lenne szüksége a leendő szülőknek a mindennapi családi élethelyzetekkel, a csecsemők fejlődésével, a szülői identitás megtalálásával kapcsolatban, mint amennyihez valójában hozzájutnak. Ez természetes, hiszen már nem a nagycsalád az alapvető életforma, így a valós tapasztalat is kevesebb a csecsemők fejlődésével, szülősséggel, családos élettel kapcsolatban. Szerencsére, mindez tudatos információszerzéssel, önismereti munkával pótolható. Ebben szeretnénk segíteni az erre nyitott családoknak.

Várható témakörök

Várhatóan a következő témákat fogjuk feldolgozni:

• a csecsemők természetes igényei
• a család, mint rendszer átalakulása
• normatív krízisek kezelése
• a családi erőforrások feltérképezése
• asszertív kommunikáció, feladatok delegálása
• párkapcsolat és szülőség

és minden mást, amit még közösen felvetünk a beszélgetések során.

Mi várható első alkalommal?

Első alkalommal (március 31-én, szombaton 10:00-től 11:30-ig) a babák normatív igényeiről, az első hónapok nehézségeiről, kérdéseiről lesz szó. Sokszor rengeteg tévhit és bizonytalanság öleli körül a szoptatás, a táplálás, az alvás, a babával kapcsolatos különböző gondoskodási lehetőségek világát. A cél, hogy az aggodalmat, a bizonytalanságot izgalommal teli várakozássá és kíváncsisággá alakítsuk át. Illetve közösen térképezzük fel a családban rejlő sokszínű és változatos lehetőségeket, hogy mindenki rátalálhasson a saját útjára a szülővé válás folyamatában.

A beszélgetéseken való részvétel díja: alkalmanként 2000 Ft/fő vagy 3000 Ft/család

A jelentkezéshez, kérjük, hívja a Balansz Egészségfejlesztő Központ telefonszámát (0630 308 6379) vagy írjon nekünk e-mailt az info@balanszek.hu címre! Szakemberünk megválaszolja kérdéseit és tájékoztatja Önt a szükséges teendőkről.

The post Baba a családban – Szülőklub március 31-étől appeared first on Balansz Egészségfejlesztő Központ.

Munkatársunk, Csaba Eszter, pszichológus, pszichológia szakos tanár, családterapeuta-jelölt írása

Mi lesz a szülés után?

Minél több szülés körüli kérdésről szóló képzésen veszek részt, annál inkább megerősödik bennem a gondolat, hogy a jövőbeli szülők közül egyre többen nagyon alaposan és körültekintően készülnek a szülésre. Dúlák, szoptatási tanácsadók, szülésznők, védőnők is erről számolnak be.  És ez így van jól. Erősödik a leendő szülők kompetencia-érzése, a saját történetük alakítóivá válnak.

Azonban érdemes lehet nem csak a szülést, hanem a csecsemőkort, mint fejlődéslélektani kérdést, illetve mint a családban történő rendszerszintű változást is minél előbb megismerni. Fontos, hogy a babák sokszínű viselkedése, temperamentuma, a kihívások és a családdá válás krízise is felkészülten érje a szülőket.

A csecsemők ugyanis nem csak esznek és alszanak. Pontosabban, nem úgy esznek és alszanak, mint ahogyan arra sokan a születés előtt számítanak.

A kompetens kisbaba

Az embergyermek már születésekor is rengeteg olyan képességgel rendelkezik, mely a túlélését biztosítja. Aki látott már az anyja hasáról mellre kúszó kicsit, illetve az anyától ideig-óráig elszakított újszülöttet, tudja mire gondolok. Bámulatos, ahogy az apróság az ökléről íz-és szagmintát véve, időről időre megpihenve eltalál az édesanyja mellbimbójáig, és az is, hogy milyen elképesztő energiákkal tud küzdeni addig, amíg nem kerül vissza a mamája mellkasára, a dobogó szív közelébe.

Anélkül hogy ennek a lelki hátterét boncolgatnánk, vessünk egy pillantást az élettani részére. Ma már orvosi tény, hogy a csecsemő alapvető életfunkcióinak szabályozását nagyban megkönnyíti az anyával való testkontaktus. Nem csak a táplálkozás, hanem a hőszabályozás, vagy a légzés is sokkal stabilabb ilyenkor, így már egyre több koraszülött osztályon alkalmazzák az ún.kenguru-módszert, melynek során a babáról való gondoskodás tulajdonképpen szó szerint az anyán történik (bőrkontaktusban, lehetőleg igény szerinti szoptatással, és minél kevesebb külön töltött idővel).

A módszernek számos pozitív élettani és pszichés hatása van a koraszülött-ellátásban. Természetesen alapvetően az időre született, egészséges újszülöttnek is hasonlóan az anyja-apja mellett, sőt az anyján-apján lenne a helye, hiszen ugyanúgy jogosultak ezekre az előnyökre, de sajnos még nem minden kórház veszi ezt evidenciának.

„A babám csak velem akar lenni”

A szülés után elkezdődik az ujjáalakult családok közös élete. És ekkor történik az, amit a kismamák, akikkel az utóbbi években dolgoztam, szinte mind megtapasztalnak: „Valami történt, a babám csak velem, mellettem, rajtam akar lenni.”

Mivel jellemzően nem többgenerációs, hanem elszigetelt mikrocsaládokban nőttünk fel, ezért sokunknak nincsenek élő, friss emlékeink csecsemőkről. Így a könyvekben leírt, időre evő, alvó kicsik képe lebeg a szemünk előtt. Holott ez a jelenség inkább modernkori vívmány, aminek most a történelmi, neveléstörténeti hátterét nem részletezném. Sokkal-sokkal régebbre szeretnék egy gondolat erejéig visszaugrani.

Elég csak szemünk elé képzelni a főemlősöket, és máris látjuk, az ember valójában hordozó „állat”. Tehát nem fészekrakó, mint az üregi nyúl, aki csendesen szunyókáló kölykei mellől megy táplálékért, és nem is követő állat, mint például a ló, aki egy szinte tökéletesen mozgó, anyját követni képes utódot hoz világra.

A hordozó állatok gyermeke az anya testén van biztonságban, az anya közelségében jut hozzá az életben maradáshoz szükséges gondoskodáshoz, így minden ösztöne arra készteti, hogy maga mellett tartsa elsődleges gondozóját. Tehát ha az távol van tőle, akkor nyugtalan, jelez, és csak testközelségben nyugszik meg.

Az embergyermek e szükségletét hajlamosak vagyunk megkérdőjelezni, vagy akár elkényeztetettségnek titulálni, pedig ahogyan a fentiek is mutatják, nem erről van szó. A testközelség, a hordozás, a szoptatás, az igény szerinti táplálás (ami tápszerrel és cumival is megvalósítható), a jelzésre adott gondoskodás mind megfelelő reakció a kisbaba természetes szükségleteire

A csecsemők igényeire egyébként sokszor kissé megmosolyogtató módon a baba-mama piac is reagál. Különböző irányokba mozgó elektromos szék, anyamellett utánozni próbáló cumi, szívhangot utánzó kiskutya és még sorolhatnánk a különböző érdekes kütyüket.

A családi erőforrások jó kihasználása

A csecsemő igényei merőben megváltoztathatják a család mindennapi életét. Ez az időszak próbára teszi a friss szülők erőforrásait, rugalmasságát, alkalmazkodóképességét. A feladat kihívás, de nem lehetetlen küldetés.

A fentiek ismerete mentén már a babaváráskor erre a lényegi, ún. normatív krízisre való felkészülésre is érdemes időt fordítani. A kütyük, nyunyók, kacatok halmozása, a véget nem érő listák és varázsszerek feltérképezése helyett a családi rendszerben rejlő aranytartalékok feltárása, a feladatok átruházásának képessége, illetve a segítségkérés és az asszertív kommunikáció gyakorlása bizonyulhat megérülő befektetésnek.

A Balansz Egészségfejlesztő Központban a cikk szerzője, Csaba Eszter illetve Artai Mónika és Veress Anna foglalkoznak Szülő-csecsemő konzultációval, amelynek keretében már a várandósság időszakától szívesen nyújtanak segítséget a leendő és a már gyakorló szülőknek. 

The post Mire számíthatunk a kisbabánk születése után? appeared first on Balansz Egészségfejlesztő Központ.

Munkatársunk, Artai Monika, klinikai szakpszichológus, gyermekpszichológus, meseterapeuta írása

A Balansz Egészségfejlesztő Központban a cikk szerzője, Artai Monika illetve Csaba Eszter foglalkoznak egyalkalmas nevelési tanácsadással, amelynek keretében segíthetnek dönteni az iskolaérettség kérdésében is. 

A szülők dilemmája

Sokszor találkozom azzal, hogy a szülők presztízskérdést csinálnak abból, hogy a hatodik évét betöltött gyermekük mindenképpen menjen iskolába, mert itt az idő, mert ők is ekkor mentek és nem is kerülhet szóba más lehetőség. Vagy azért döntenek így, mert az óvodai vegyes csoport lecserélődik, és a kicsik lesznek többségben. Vagy azért, mert a gyerek is alig várja, hogy megszabaduljon az ovitól, hiszen nehezen bírta ezt a három évet is.

A másik oldalról előfordul, hogy az óvoda nem akarja elengedni a gyermeket, pedig a legtöbb tekintetben alkalmas lenne. Vagy, bár életkorát tekintve iskolaköteles, olyan elmaradásai vannak, amik minimum a nagycsoport megismétlésére „kötelezik”.

Hogyan juthat a bizonytalan szülő információhoz, hogy mit tegyen iskolaköteles csemetéjével?

A száraz tények szerint az óvoda pontos tájékoztatást ad a gyermek értelmi és érzelmi „működéséről” ahhoz, hogy a szülő dönteni tudjon. Ha az óvoda és a szülők véleménye eltérő, a kerületi Pedagógiai Szakszolgálat komplex vizsgálata ad tájékoztatást a gyermekről: ebben az esetben a szülőkonzultáció, az óvoda véleménye és a gyermek vizsgálati helyzetben mérhető és megfigyelhető teljesítménye alapján születik döntés arról, hogy a gyermek iskolaképes-e vagy sem, és ha iskolaképes, szüksége van-e fejlesztő foglalkozásokra az óvodában, illetve majd az iskolában vagy nem.

A nem száraz tények szerint a szülők intuíciói számos tekintetben nagyon fontosak a tekintetben, hogy mennyire érzi terhelhetőnek gyermekét.

Mivel jár az iskolakezdés? Pontosan mi is az iskolaérettség?

Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen tényezőket érdemes figyelni a gyermek fejlődésében, hogy szülőként is jobb képet  kaphassunk arról, mi alapján érdemes eldönteni, hogy küldjük-e iskolába a gyermeket.

Mit jelent, mivel jár az iskolakezdés gyermekünk számára?

• Életformaváltást, új kihívásokat, nagyobb terhelést
• Az óvodai szabad játék után kötött napirendet
• Kevesebb lehetőséget a pihenésre és az óra kereteiből való kilépésre
• Az iskola rendszere kevésbé követi a gyerek fizikai szükségleteit, fáradékonyságát stb.
• Új szabályrendszer elsajátítását
• A tanulás megtanulását

Miben kell érettnek lennie a 6-7 éves ovisnak?

• Fizikai fejlettség / ép érzékszervek
• Értelmi fejlettség
• Pszichés / érzelmi érettség
• Mozgás (finom és nagymozgások)
• Beszéd (tisztaság, értés, észlelés)

Miért fontos a fizikai fejlettség?

Az iskolában való teljesítés megnövekedett terhekkel jár: Jóval kevesebb lehetőség van a spontán mozgásra. a tanórák 45 perces padban ülést követelnek, a tanító szavait követni és érteni kell. Nem beszélve az iskolatáska súlyáról, amit jó esetben csak heti kétszer cipel a szülő.

Mit jelent az értelmi/kognitív fejlettség?

• Ismeri az irányokat: a testén, rajzon és a térben is megmutatja a jobb-bal, alá, fölé, mellé, rá stb. irányokat. Képes a szem-kéz megfelelő koordinálása. Az írás-olvasás tanulásának alapfeltétele lesz, hogy a szemével úgy tudja követni a kezét, hogy közben nem a kezére, hanem a leírtakra figyel. Ismeri a színeket, a különböző alakzatokat különböző elhelyezkedések mellett is felismeri. Minta után képes egyszerű formákat (háromszög, négyzet) kirakni.
• Nyelvi kifejezőkészsége fejlett: rövid mondatokat elismétel, rövid történeteket hallás után megért és elmesél. Beszéde tiszta. Egyszerű képekről képes összefüggéseiben mesélni.
• Érdekli a számok világa. Az 5-ös számkörben elboldogul – segédeszközökkel (pl: korong, pálcika) számol. A kisebb-nagyobb fogalmát felismeri. 3-4 számot, megjegyez és visszamond.
• Kérdésekre el tud mondani néhány „önéletrajzi adatot”, illetve alapvető ismeretei vannak a hétköznapi életéhez kapcsolódó történésekről.
• Figyelmét képes bizonyos ideig egy adott feladatra összpontosítani.

Mit jelent a pszichés érettség?

• 6-10 éves korban nagyon fontos a gyermek számára a megfelelés, a jó teljesítmény. Ilyenkor a pedagógusok szerepe kiemelten fontos.
• Foglalkoztatja a tanulás kérdése: várja, érdeklődik az iskola felől és megjelenik a téma a játékaiban. Ebben az életkorban új fejlődési lépcső kezdődik.
• Az iskolaérett gyermek ugyanis már elvégzi a rábízott feladatokat, kitartó és nem hagyja félbe a tevékenységeit.

Amíg ez az érdeklődés nem alakul ki, és láthatóan a gyermeki, játékos dolgok kötik le inkább a figyelmét, érdemes elgondolkodni az iskolakezdésről.

Mire figyeljünk a gyermek mozgását tekintve?

Mozgásában már megjelenik egyfajta harmónia, összehangoltság.

A ceruzát megfelelően fogja és képes kidolgozott embert rajzolni. A finom mozgások kidolgozottsága az írástanulás alapját képezik.

Miben áll a szociális érettség?

Képes kapcsolatokat kialakítani és fenntartani kortársaival, ismeri a társas közösség szabályait. Az osztályba való beilleszkedés elengedhetetlen feltétele a sikeres iskolai teljesítménynek

Miért fontos minderre figyelni?

Ha a gyermeknek elmaradásai vannak bármely területen, nehezítetté válik a tanulás folyamata. Például a gyermek nem tudja majd megfeleltetni a kis és nagybetűket, nem tud nyomtatott szövegről írottra másolni és betűfelismerési nehézségei is lehetnek. Hiányosságai bizonytalanságot, nyugtalanságot vonhatnak maguk után.

Ha iskolaéretlen a gyermek, nem tud jól teljesíteni az iskolában! Ha már kezdetben kudarcai vannak, a rossz élmények kihathatnak a teljes tanulmányi idejére. Az éretlen gyermek társai közül is kilóg, nehezebben illeszkedik be a csoportba. Összességében tehát az önbizalma, önértékelése, motivációja a tét, ami további előmentelében fontos szerepet játszik!

Mi segíthet még a döntésben?

• Hallgassuk meg a gyermekkel foglalkozó szakemberek véleményét.
• Hallgassunk az ösztöneinkre – nem szégyen, ha a gyermek még az óvodában marad
• Az érdeklődő gyerek nem unatkozik az óvodában
• Lehet a gyerek értelmi szempontból teljesen érett, de a közösségbe való beilleszkedés szempontjából még időre lehet szüksége (talán mert túl nehezen nyit, vagy éppen nehezen tartja kordában lendületét)
• Lehet a gyermek szociálisan érett, de bizonyos képességterületek még fejlesztésre szorulhatnak, éretlenek lehetnek

Nem kell megrettenni, ha a gyermek valamilyen területen fejlesztésre szorul: ez leginkább az alapok megszilárdítását, a képessé tételt jelenti a legtöbb esetben. A fejlesztő foglalkozások mellett számos kreatív játék, közös tevékenység tudatosabb alkalmazása is lendületet adhat a gyereknek.

Az unásig hangoztatott közhely igaz: meg kell nézni a leendő tanító óráit, beszélni kell vele, hogy gyermekünket a legmegfelelőbb személyiségű, nevelési elveinkhez, értékrendünkhöz közel álló pedagógus kezei alá adhassuk. Hiszen – ahogy egyébként például az óvónénik is – szinte egész nap gyermekünk mellett lesz, majdnem többet lát belőle a hétköznapokban, mint a szülő.

The post Mikor küldjük gyermekünket iskolába? appeared first on Balansz Egészségfejlesztő Központ.