Munkatársunk, Nádas Beáta szervezet- és munka szakpszichológus írása.

A perfekcionizmus valójában egy nagyon kegyetlen életmóddal jár együtt. Embernek lenni azt jelenti, hogy vannak hibáink. A perfekcionisták azonban nehezen fogadják el a hiányosságaikat. Azért, hogy mindezt ellensúlyozzák, elérhetetlen és fenntarthatatlan szintre emelik elvárásaikat. A végletekig hajtják magukat, és elvárják, hogy 100-ból 100 pontot érjenek el az általuk fontosnak tartott feladatokban. Ironikus módon a siker ilyen szűk meghatározása a legnagyobb félelmüket váltja valóra, azt, hogy kudarcot vallanak.

A fokozott teljesítményorientáció mellett egyszerű hétköznapi helyzetekben is felfedezhető a maximalizálásra való hajlam. Amikor a boltban vásárolva egyszerűen nem éri be valaki kevesebbel, mivel kizárólag a legjobb kell neki. Vagy amikor szüntelen kapcsolgatunk a tévécsatornák között, holott egy műsort szeretnénk nézni.

 Ami közös a perfekcionizmusban és a folytonos maximalizálásban az a döntési képtelenség, vagyis az egyén gyenge priorizálási képessége.

A perfekcionisták nem pusztán csalódnak, amikor nem érnek el egy adott célt. Mélységes szégyent élnek át, hiszen teljességgel csődöt mondtak. A perfekcionizmus számos érzelmi nehézség kíséri, mint például a depresszió, a szorongás és az öngyilkosság. Hasonlóan azok az emberek, akik mindig a maximális haszonra törekednek, inkább élnek meg szégyent és megbánást, valamint kevésbé boldogok és elégedettek. S mivel a perfekcionisták a tökéletlen valósággal egyelőre nem képesek megbirkózni, továbbra is a tökéletességüket csillogtatják. Igaz, az „elég jó” elfogadása magasabb jól-léthez vezetne esetükben.

Egy saját döntés meghozása felszabadítólag tud hatni, még akkor is, ha ez egyben veszteségélménnyel jár, hiszen a legjobb lehetőség kiválasztásával az összes többi opciót elveszítjük, azzal, hogy azokat nem választottuk. Ezek a deficitek természetes velejárói az életnek, amelyekkel együtt kell, hogy kereknek lássuk a világunkat.

Mi a helyzet a fiatalokkal?

Nem egyszer fiatal éveinket mérgezi meg a perfekcionista hozzáállás. Például az Egyesült Államokban az ifjúsági sport egy csomó, homokozóban játszó gyerekből teremtette meg egy 15 milliárd dolláros iparág résztvevőit. A nevelés során egyre gyakrabban helyeződik át a hangsúly a személyes fejlődésről és a társadalmi kapcsolatokról a kiélezett versenyre és a mindenáron történő győzelemre.

A fiatalok felnőtt példaképeik nyomdokaiba lépnek. Ahhoz, hogy megfordítsuk a jelenlegi tendenciákat és megvédjük a fiatalabb nemzedék érzelmi egészségét, észre kell vennünk saját perfekcionista hajlamainkat, és meg kell változtatnunk viselkedési mintánkat. Elvégre a tettek hangosabbak, mint a szavak.

Perfekcionizmus, gondolkodásmód és hibák újradefiniálása

A perfekcionizmus helyett…

A perfekcionisták gyakran nem hajlandók elengedni tökéletességre törekvő szemléletmódjukat, mert félnek, hogy elveszítik előnyüket vagy lemaradnak a versenytársaktól. A már jól ismert rossz sokszor biztonságosabbnak tűnik, mint valami új kipróbálása. Egy perfekcionistától sokszor hallhatjuk: „Miért engednék el valamit, ami idáig eljutatott engem az életben?” Tehát a perfekcionizmus szuperhatalomnak tűnik számukra, amely majd sikerre viszi őket.

Ez az érvelés azonban téves. A valóság az, hogy a perfekcionizmusuk ellenére sikerült idáig eljutniuk az életben. Az eszményített és irreális elvárások felállítása nem egy különleges képesség, csupán érzelmileg tesz minket sebezhetővé a kihívásokkal szemben. Mennyivel produktívabbak lehetünk, ha nem hordunk a vállunkon túlzott elvárásokat.

(…) az irreális elvárások felállítása nem egy különleges képesség, csupán érzelmileg tesz minket sebezhetővé a kihívásokkal szemben.

A gondolkodásmód átkeretezése

A perfekcionisták gondolkodáskor gyakran beleesnek a „mindent vagy semmit” elvbe. Elvárásaik szerint vagy 100 %-ot szereznek meg, vagy az egész hiába volt.

Hajlamosak vagyunk ilyen végletes gondolkodásba bocsátkozni, mert olyan mintákat keres az agyunk, amelyek egyszerűsítik a döntéshozást. Könnyebb választani fekete-fehér szélsőségek közt, mint a szürke különböző árnyalatait folyton mérlegelni. A probléma ezzel a kognitív torzítással az, hogy olyan fontos részleteket hagyhatunk ki, amelyek sebezhetővé tesznek bennünket az érzelmi nehézségekkel és személyközi konfliktusokkal szemben.

A perfekcionistáknak emlékeztetniük kell magukat, hogy elérhetik céljaikat anélkül, hogy tökéletesek lennének. Akár egy perfekcionistának is lehet néhány hibája egy vizsgán, akkor is megkaphatja a legmagasabb minősítésű diplomát. A kiválóság elve egészségesebb célkitűzést jelent, mint a tökéletesség.

A hibák újradefiniálása

A kudarc elkerülése érdekében a perfekcionisták van, hogy elkerülnek túl nagy kihívással járó feladatokat. Ilyenkor biztonságosan játszanak, és csak olyan tevékenységeket választanak, amelyek nagy valószínűséggel sikeresek lesznek. Paradox módon ez a stratégia elfojtja a személyes növekedést, és megakadályozza, hogy a perfekcionisták kihasználják a bennük rejlő potenciált. Azzal, hogy folyton biztonságra törekszenek, visszafogják magukat, és nem tudják kimozdítani magukat a komfortzónájukból.

Ne felejtsük, hogy a kudarc egy hétköznapi emberi tapasztalat. Alóla senki sem kivétel. Még a sikeres emberek is kudarcot vallanak néha. Thomas Edison, akinek a nevéhez az izzó és a mozgókép feltalálása kötődik, egyszer azt mondta: „Nem vallottam kudarcot. Csupán épp most találtam meg a tízezredik módszert, ami nem működik.”

Fontos, hogy amikor úgy érzzük, megbuktunk, képesek legyünk kedvesek és megértőek lenni önmagunkkal szemben a saját magunkkal való együttérzés képességével.

Az nem kérdés, hogy életünk során vallunk-e kudarcot. A kérdés az, hogy hogyan reagálunk erre. Emellett fontos, hogy amikor úgy érezzük, megbuktunk, képesek legyünk kedvesek és megértőek lenni önmagunkkal szemben, amiben a saját magunkkal való együttérzés képessége segít. Végül is a kudarc a tanulás és a növekedés lehetőségét hordozza magában.

 Schwartz, B., Ward, A., Monterosso, J., Lyubomirsky, S. (2002), Maximizing Versus Satisficing: Happiness Is a Matter of Choice, Journal of Personality and Social Psychology. 83, (5), 1178-97, DOI:10.1037/0022-3514.83.5.1178

Dimitrios Tsatiris, M., D., Three Practical Tips to Overcome Perfectionism How to shift your mindset from perfect to progress, 2021. szeptember 12.

https://www.psychologytoday.com/intl/blog/anxiety-in-high-achievers/202109/three-practical-tips-overcome-perfectionism

The post A perfekcionizmus paradoxon appeared first on Balansz Egészségfejlesztő Központ.

Munkatársunk, Nádas Beáta szervezet- és munka szakpszichológus írása.

Az influencerek akár kontraproduktívak is lehetnek

A pennsylvaniai egyetem új kutatása megállapította, hogy az influencerek nem valószínű, hogy példájukkal képesek megváltoztatni az ember viselkedését. Az emberek gondolkodásának az elmozdulásához a hálózat peremét alkotó kisebb csoportot kell megcélozni.

Képzelje el, hogy Ön egy vezérigazgató, aki egy innovatív terméket, például egy fitnesz alkalmazást, szeretne népszerűsíteni. Küldje el a terméket Rihannanak abban a reményben, hogy tetszeni fog neki, és elterjeszti a hírt az Instagram követőinek csapatában? A válasz „igen” lenne, ha az új ötletek vagy viselkedési minták sikeres átadása olyan egyszerű lenne, hogy elegendő őket a lehető legtöbb embernek megmutatni.

A tanulmány azonban azt találta, hogy bármennyire is kiemelkedőnek és elismertnek tűnnek az influencerek mint a társadalom befolyásolói, valójában nem valószínű, hogy példájukkal változtatni képesek egy személy viselkedésén, sőt valójában kontraproduktívak lehetnek az ügyben.

„Amikor a társadalmat befolyásoló személyek olyan ötleteket mutatnak be, amelyek disszonánsak a követőik világnézetével, mondjuk, hogy az oltás vajon biztonságos és hatékony-e, akkor akaratlanul is ellentmondhatnak azoknak az embereknek, akiket meg akarnak győzni, mert az emberek általában csak olyan ismert személyeket követnek, akiknek elképzelései megerősítik az övéiket” – állítja a Pennsylvania Egyetem professzora.

(…) az emberek általában csak olyan ismert személyeket követnek, akiknek elképzelései megerősítik az övéiket.

Hogyan terjesszünk új elgondolásokat?

Tehát milyen stratégiát alkalmazzunk annak érdekében, hogy az online vagy a valós életben új ötleteink gyökeret verjenek a hálózatoknak a szomszédsági kapcsolatai által? Van valaki a közösségi hálózatban, aki hatékonyan közvetíti az új elgondolásokat? A tanulmány meglepő választ ad: igen, és azok az emberek, akikre a legkevésbé számítanánk. A véleményváltozás ösztönzése érdekében azon emberek kis csoportjait érdemes megcélozni, akik a hálózat külső peremén, a periférián helyezkednek el.

Centola és Douglas, a tanulmány szerzői, több mint 400 hálózatot tanulmányoztak az egészségügyben, hogy kiderítsék, melyik ember terjesztheti a leghatékonyabban az új gondolatokat és viselkedéseket. Minden hálózat minden lehetséges személyét vizsgálták, hogy megállapítsák, ki lenne a leghatékonyabb a hírességekről szóló pletykáktól kezdve a vakcinák elfogadásáig terjedő hírek terjesztésében. „Tucatnyi algoritmus, amelyet az új ötletek elterjesztésére törekvő vállalkozások jelenleg használnak, azon a téves elven működnek, hogy minden információ vírusszerűen terjed”, állítja Centola. Ez a tanulmány azonban azt mutatja meg, hogy az információ közösségi hálózaton belül való átadása attól függ, hogy milyen típusú információról van szó.

Rejtett társas csoport a periférián

Vagyis, ha pletykákat szeretnénk terjeszteni, amelyek könnyen emészthetőek és vitathatatlan információfoszlányokat tartalmaznak, valóban egy influencer lesz a legnagyobb segítségünkre. De ha új gondolatmeneteket, véleményeket szeretnénk közvetíteni, amelyek megkérdőjelezik a meglévő hiedelmeket, keressünk kevésbé népszerű személyeket a periférián, és ültessük el a gondolatot az ő fejükben, illetve rajtuk keresztül a teljes közösségben.

Ha pletykákat szeretnénk terjeszteni, amelyek könnyen emészthetőek és vitathatatlan információfoszlányokat tartalmaznak, valóban egy influencer lesz a legnagyobb segítségünkre. De ha új gondolatmeneteket, véleményeket szeretnénk közvetíteni, amelyek megkérdőjelezik a meglévő hiedelmeket, keressünk kevésbé népszerű személyeket a periférián (…)

Fontos új felfedezés, hogy minden hálózatnak a külső szélein van egy rejtett társas csoport, amely tökéletesen alkalmas arra, hogy meggyorsítsa egy új ötlet terjedését. Ezek a társadalmi csoportok jelenthetik a kiindulópontot jelentős változások kezdetén.

A marketinget felforgató eredmények?

A kutatás során igyekeztek megjósolni egy új mikrofinanszírozási lehetőség elterjedését több indiai közösségben. Figyelembe véve, hogy milyen hírek terjednek a hálózatokon keresztül, képesek voltak előre meghatározni, hogy honnan fog eredni, és hogy elterjed-e a lakosság tágabb körében a kérdéses információ. Jóslataik pontosan azokat az személyeket azonosították be, akik a legpozitívabb hatással voltak az új pénzügyi program elfogadottságára és elterjedésére.

A szerzők bizonyos értelemben azt tapasztalták, hogy a hálózat centrális része függ attól, hogy az egész rendszerben éppen mi terjed el. Minél bizonytalanabbak az emberek egy új ötlettel kapcsolatban, annál inkább azokra az emberekre érdemes befolyást gyakorolni, akik mindössze néhány közvetlen kapcsolattal rendelkeztek, nem pedig azokra, akik sok távolabbi társas kapcsolattal bírnak. Ilyen módon a hálózat peremén levő emberek képesek hirtelen a legnagyobb befolyást gyakorolni az egész közösségre.

A szerző amellett érvel, hogy az eredmények felforgatják a marketinggel kapcsolatos eddigi elképzeléseinket, az értékesítés és a társadalmi mozgalmak közösségünkre gyakorolt befolyásáról. Nem minden információ terjed ugyanúgy a hálózatokon keresztül, és ezen ismeretek segítségével meghatározhatjuk a gyújtópontokat a közösségi hálózatokban. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy pontosabban testre szabjuk a hálózati stratégiánkat a pozitív társadalmi változások megvalósítása érdekében.

Guilbeault, D., Centola, D. Topological measures for identifying and predicting the spread of complex contagions. Nat Commun, 2021 DOI: 10.1038/s41467-021-24704-6

Annenberg School for Communication at the University of Pennsylvania: Study Finds Surprising Source of Social Influence, 2021. július 20.

https://www.asc.upenn.edu/news-events/news/study-finds-surprising-source-social-influence

Damon Centola: Change: How to Make Big Things Happen (2021.), Little, Brown Spark

The post A társas befolyásolás új útjai appeared first on Balansz Egészségfejlesztő Központ.