Mit tehet egy anya, ha a csecsemő vagy kisgyermek szeparációs szorongása nagyon erős?

A szeparációs szorongás egy bizonyos életkorban teljesen természetes, a fejlődés velejárója. Nagyjából nyolc hónapos kortól másfél éves korig minden gyermeknél megjelenik valamilyen formában. Fél a szülei nélkül, sír, ha azok kimennek a szobából, ha a nagyszülőknél, vagy bébiszitternél hagyják. A kisgyerek „matricaként” tapad szülőjére és zokon veszi, ha az igyekszik néha lefejteni magáról. Sokszor felriad éjszaka, nehezen alszik el. Hosszan igényli a fektetési és az altatási procedúrát.

Munkatársunk, Artai Monika klinikai szakpszichológus, gyermekpszichológus írása.

A háttérben az áll, hogy a csecsemő világa egyre nyitottabbá válik: amikor elkezd kúszni-mászni, majd járni, egyre távolabb képes menni a szülőktől fizikailag. Ezzel párhuzamosan egyre bátrabbnak és hatékonyabbnak éli meg önmagát. Olyan dolgokat tud véghezvinni, amelyeket korábban csak segítséggel tudott megvalósítani, például eléri a játékait, új zugokat, tárgyakat, izgalmakat fedez fel. A fizikai távolság növelése egy hosszantartó függetlenedés kezdeti lépése. Gondoljunk bele, mennyire ijesztő, ha szem elől veszti a szülőt, amíg a sarokba mászva foglalatoskodik valamivel, az anya pedig megörül, hogy lélegzetvételnyi időhöz jut és kiszalad a mosdóba. Már kész is a baj!

Az örömbe üröm vegyül. Milyen jó is az önállóság. Vagy mégsem? A kisgyermek számára az egyedülléttel való szembesülés – legyen az bármilyen rövid – rémületes.

Mikor nevezzük a szeparációs szorongást túl erősnek?

Ha a szorongásos megnyilvánulások erősebbek és tartósabbak, mint az adott életkorban természetesen lenne. Alig, vagy nehezen csillapítható a nyugtalanság, a sírás. Például, ha az óvodában megnyúlik a beszoktatási idő, ha a gyermek nem marad gyerektársai között, vagy, ha bent is marad, egész nap sír, nem fogad el ételt, nem alszik, nem megy WC-re, és mindez hosszú hónapokon keresztül fennáll, az mindenképpen segítsége igényel.

Előfordulhat az is, hogy a szülők érzik úgy, hogy – bár a gyermekük az életkorának megfelelően reagál – nehezen elviselhető, vagy aggodalommal tölti el őket, ahogy gyermekük a hiányukra reagál. Sok esetben a szülők, a család életében megjelenő nehézségek és konfliktusok fokozhatják a szorongásos reakciókat. Elképzelhető az is, hogy a szülők nevelési elvei, korábbi tapasztalatai, otthonról hozott mintái tartják fenn, vagy fokozzák a szorongásos tüneteket – melyek megértése sokat segíthet a feszültség oldásában.

Mi a teendő?

Fontos, hogy a szülő, higgadt, nyugodt, kiszámítható, vigasztaló tudjon maradni. Próbálja megérteni, milyen nehéz is lehet egyszerre vágyni menni és maradni. Félni attól, hogy mi lesz, ha eltávolodik, és elveszíti a szülőt, aki számára a legkedvesebb. (Ezzel a fajta ambivalenciával számos kapcsolatunkban találkozhatunk később.) Tudatosítsuk magunkban, hogy ez az állapot elmúlik, a gyerek nem a szülőt akarja korlátozni, manipulálni, de a benne keletkező ijedelmet még nem tudja ennél differenciáltabban kifejezni. Fontos, hogy a gyermek megtapasztalja annak a biztonságát, hogy a szülő nem hagyja magára, néha akár annak árán is, hogy a gyermek bizony a WC-be is utána megy. Természetes, hogy a szülő néha feszült lesz, vagy maga is szorong a szeparációt megelőző, illetve a szeparációs helyzetekben, és ez megjelenhet a szülő-gyermek közti kapcsolatban.

Amennyiben a szülő bizonytalan abban, hogy egészséges mértékű-e a gyermek szeparációs szorongása, érdemes szakemberrel konzultálni.

A Balansz Egészségfejlesztő Központban a cikk szerzője, Artai Monika illetve Gombos Bernadett, Nagy-Kálmánczhelyi Orsolya és dr. Simon Zsófia Eszter foglalkoznak a gyermekkori szorongás kezelésével, amelynek keretében pár alkalmas szülőkonzultációkkal vagy hosszabb, a gyermek illetve a szülők részvételével zajló terápiás folyamattal tudnak segíteni.

leszokás

Valóban csökkenti a dohányzás a stresszt?

A legtöbb dohányos arról számol be, hogy amikor ideges, a dohányzás megnyugtatja, ezért stresszes időszakban több cigarettát is szív. Sokan azért is halogatják a leszokást, mert egy optimális, nyugodt időszakra várnak, mivel elképzelhetetlennek tartják, hogy hogyan tudnának megbirkózni a feszült helyzetekkel cigaretta nélkül. De valóban érdemes várni a megfelelő pillanatra?

Munkatársunk, Balogh Bernadett, klinikai szakpszichológus, a dohányzásról való leszokást támogató szakember írása

Read More

Kisbaba

Baba a családban – Szülőklub március 31-étől

Gyermeket tervező és gyermeket váró pároknak, családoknak szóló beszélgetéseket indítunk a Balansz Egészségfejlesztő Központban. A beszélgetésekre március 31-étől kéthetente szombaton kerül sor Jászai Mari térhez közeli rendelőnkben 10:00 és 11:30 között.

A beszélgetéseket vezeti: Csaba Eszter pszichológus, családterapeuta-jelölt, tanár

Read More

Anya csecsemővel

Mire számíthatunk a kisbabánk születése után?

Az utóbbi években szerencsére egyre többen készülnek fel igen alaposan a szülésre. Sokan azonban a szükségesnél jóval kevesebb figyelmet fordítanak a csecsemő születése után várható eseményekre, a gyakran nagy kihívással járó helyzetek kezelésére való felkészülésre.

Munkatársunk, Csaba Eszter, pszichológus, pszichológia szakos tanár, családterapeuta-jelölt írása

Read More

Gyermek rajzol

Mikor küldjük gyermekünket iskolába?

Időszerű téma az iskolaérettség. Az általános iskolák lassan megnyitják kapuikat a leendő elsősök előtt, lehet csipegetőre járni, órákat látogatni. A szülők pedig egyre inkább érzik a nyomást, hogy el kell dönteniük, idén küldjék-e iskolába a gyermeket vagy még várjanak vele. Ebben a nehéz kérdésben szeretnénk segítséget nyújtani.

Munkatársunk, Artai Monika, klinikai szakpszichológus, gyermekpszichológus, meseterapeuta írása

Read More

Óvodások

Válasszuk a vegyes csoportot az óvodában?

Közeledik az óvodai beiratkozás időszaka. Érthető, ha a szülők felelősséggel és informáltan szeretnének a gyermekük érdekében jó döntést hozni, és rengeteg szempontot próbálnak mérlegelni, átgondolni. Így gyakran kérdezik tőlem ebben az időszakban, mit gondolok, melyik a jobb? Az életkorilag homogén, vagy pedig az ún. heterogén (vegyes csoport)? 

Munkatársunk, Csaba Eszter, pszichológus, pszichológia szakos tanár, családterapeuta-jelölt írása

Read More

Gyerekek játszanak

Az ADHD tünetei és típusai

A hiperaktivitás-figyelemzavar vagyis az ADHD az iskoláskorú gyerekek mintegy 5%-át érinti. Az ADHD tünetei gyakran együtt járthatnak más zavarok (pl. tanulási zavarok, szorongás) tüneteivel, ezért felismerésük gyakran nehézségekbe ütközik.A gyerekek egy részét a zavar egész felnőttkorig, majd sokszor a felnőttkoron át végigkíséri.

Munkatársunk, Menyhért Szilvia, pszichológus írása

Read More

Ajándék a fa alatt

Támogató ajándékok karácsonyra

Ha megtehetjük, hogy nem csak annak szerzünk örömet, aki kapja az ajándékot, hanem annak is akitől vásároljuk, miért ne tennénk? Alábbi összeállításunkkal erre szeretnénk mindenkit ösztönözni és egyben szeretnénk benne segítséget nyújtani. Olyan oldalakat gyűjtöttünk össze, ahol autizmussal vagy fogyatékossággal élők által készített illetve az ő támogatásuk céljával forgalmazott termékek között válogathatunk. 

A gyűjtés munkatársunk, Pieke Noémi, gyógypedagógus, pszichopedagógus, kutyásterapeuta munkája

Read More